NVT Tanácsadó, ingyenes tanácsadás, FAS, Farmtanácsadó,

*************************************

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
SZAKÁLLAMTITKÁR
Szilvássy István
elnök úr
Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége
Budapest Pf. 11 1535

Tisztelt Elnök Úr!

UGRÁS A LEVÉLHEZ>>>

KÉRDÉSEK, FELVETÉSEK
A MÁRCIUS 29-I FÓRUMHOZ (VÁLASZOK)

A kérdezők többnyire hozzájárultak nevük és a képviselt szervezet közzétételéhez is, de az egységességet tekintve a szervezők úgy döntöttek, hogy a kérdéseket, véleményeket, dokumentumok beküldőit a nevük kezdő betűjével jelöljük.

________________________________________
Tisztelt Elnök Úr!
Köszönettel vettem az UMVP Társadalmi Párbeszéd Fórumra szóló meghívóját. A magyar szaktanácsadási rendszer átalakítását a 1782/2003, 1783/2003 EK rendeletek is aktuálissá teszik. A rendeletek szerinti szaktanácsadási rendszer bevezetésére megítélésem szerint már korábban is megkezdhettük volna a felkészülést. 2007. január 1-től kötelezően bevezetendő szaktanácsadási rendszer más EU tagországokban is vontatottan halad, de ez nem mentesít bennünket a saját problémáink megoldásától.
A jelenleg tervezett tanácsadási rendszerrel kapcsolatos véleményem a következő, a megadott kérdések alapján:
A térítésmentes – ügyfélszolgálati tanácsadás, amit a Magyar Agrárkamara végezne és 80%-ban támogatott szaktanácsadás (Farm Advisory System) szolgáltatásai nem választhatók el. Ha egy gazdálkodó aki szerződést köt tanácsadói szolgáltatásra, ő komplex szolgáltatás igényel. Nem életszerű, hogy a tájékoztatásért menjen a Kamarához, és a szakmai problémák megoldását, pedig a tanácsadójától kérje. A tanácsadó furcsa helyzetbe kerül, bizonyos információkért küldje más szervezethez ügyfelét?
A kisebb méretű gazdaságok igényelnek nagyobb tanácsadói támogatást. A nagyobb gazdaságok általában rendelkeznek megfelelő szakmai felkészültségű szakemberrel, vagy van lehetőségük szolgáltatás igénybevételére. A 2-7 EUME méretű gazdaságok részére meg kellene tartani a korábbi 100 eft/év támogatási lehetőséget.
A tanácsadási szolgáltatás utófinanszírozása nagy gátja a tanácsadási szolgáltatás kiépítésének. Milyen gyakran hívható le a támogatás? A kis összegű támogatás részletekben lehívható-e? Ha nem lehet részéletekben lehívni a támogatás, tehát a gazdálkodók nem tudnak évközben fizetni, akkor a tanácsadó szervezetnek az éves teljes működést meg kell előlegezni. Az utófinanszírozás miatt várhatóan a gazdálkodók nem igénylik a tanácsadói szolgáltatást. Ha igénylik a tanácsadást akkor, a támogatás igénybevétele nélkül kifizetik. Így a tervezett intézkedés nem éri el a célját.
A bevezetendő tanácsadási rendszer csak az ügyfélszolgálati rendszerben biztosít egyféle egzisztenciális stabilitást.
Meg lehet-e élni a tanácsadói szolgáltatásból? Ha a támogatási összegekkel számolunk, akkor sok nehézséggel nézhetünk szembe. Egy tanácsadó éves foglalkoztatási költsége kb. 5 millió Ft. Ahhoz, hogy a tanácsadó a bevételi tervét tudja hozni, ha átlagosan 50.000 Ft/ gazdálkodó árbevétellel számolunk, akkor 100 gazdálkodóval kell a tanácsadó szervezetnek szerződést kötni. A gazdálkodónak a szerződést 50.000 Ft + 20% ÁFA= 60.000 összeggel kell megkötni, az igényelhető támogatás 40.000 Ft. AZ UMVP-ben tervezett 35.000 támogatott gazdálkodót, ezzel a támogatási szinttel 350 tanácsadó ki tudja szolgálni. Ez a kis számolás azt a képet vizionálja, hogy 400 ügyfélszolgálati tanácsadó biztos fizetéssel a kamarai irodákban várja a gazdálkodókat, hogy tudjon nekik választ adni a kérdéseikre, 350 tanácsadó pedig a megélhetéséért küzdve kemény munkával igyekszik a gazdálkodók szakmai problémáit megoldani. Az új szaktanácsadási rendszer ilyetén történő kiépítése indokolatlanul nagy aránytalanságokat tesz a különböző szolgáltatások között.
Az agrár-szaktanácsadási piacon is éleződik a verseny. A 131 tanácsadó szervezet a remélt támogatás megszerzése érekében kérte regisztrációját. A realitások ezt a számot lényegesen csökkenteni fogják, pl. az utófinanszírozás kérdése.
A tanácsadók számát egy szolgáltatáshoz kell viszonyítani. A kereskedelmi és termeltető szférában is számos tanácsadó dolgozik. Ezek a szervezetek is kiépítenek tanácsadó hálózatokat. A verseny azt követelné, hogy a támogatott szolgáltatásokat nyújtó tanácsadó szervezetek is hálózatban működjenek, egymás szolgáltatásainak kiegészítésére legyenek képesek.
A felvetett kérdések már hónapok óta foglalkoztatják a tanácsadókat. Véleményüknek több fórumon hangot is adtak. Véleményük, észrevételük nem került beépítésre a tanácsadói rendszer kialakításának terveibe.
Szervezetünk képviselői a Társadalmi párbeszéd fórumán részt vesznek
Üdvözlettel:
K L tanácsadó

________________________________________
Tisztelt Szaktanácsadó!
Mellékeljük a Meghívót és a Jelentkezési lapot.
Hogy látja Ön:
1. az ingyenes tanácsadást és a fizetős tanácsadást jó-e, ha más-más szervezet más-más tanácsadó útján nyújtja a gazdáknak?
Nagyon fontos kérdés!
-Leírva még sehol sem láttam, hogy mi az ingyenes, az egy- és két forintos kérdés, (az NVT tanácsadó feladatkörében van némi utalás, nem beleértve....ezt, meg ezt).
-Legfontosabb elhatárolni az ingyenes-általános tájékoztatást a speciális végzettséget és speciális szaktudást igénylő szakfeladatok megoldásától, pl adózás, könyvelés, növényvédelmi szakirányítás, tápanyag gazdálkodás, állatorvoslás stb.
-A szaktanácsadás és vevés bizalmi kérdés, nehezen kiépíthető, és hibás felső és szakmai döntésekkel örökre elrontható,a felmerülő szakfeladatok megvalósítása során együtt, egyszerre , akár egyetlen mondat is tartalmazhat -az előbb említett feladat lehatárolás szerint -"ingyenes és fizetős elemet. Ezt nem két- és több szervezetre történő szétválasztást sem enged meg hanem az igazi szaktanácsadó egy emberben feleljen meg az általános ingyenesnek és a fizetős részfeladatkörnek egyeránt.Csak azonos elven és feltételekkel működtethető a szaktanácsadás!
2. a 2-7 EUME méretű gazdaságok számára a szaktanácsadás elérhető lesz-e olyan mértékben, mint az az ennél nagyobb gazdaságoknál valószínűsíthető?
Nagy valószínűséggel nem is veszi igénybe mert bonyolult adminisztrációt kíván, többszöri eljárást, inkább kiskaput keresgél! Kérdés egy 25000 ft-os visszatérítéses (30000 HUF) tanácsadásnál, ami egy főre vetítetten több, mint 2 -5,99 Milló HUF-os mezőgazdasági termelésből származó árbevételt feltételez a nem Áfás gazda 36000 HUF-ot fizet, 25-öt majd visszakap A szaktanácsadó az ernyőszervezeti közreműködési díjat és az Áfát kicsengeti, mivel nehezen költségelhető a tevékenység, a maradék pénzt járulékozza, adózza és az eredmény több, mint nem vonzó.
3. a kisebb gazdasággal rendelkező regisztrált gazda meg fogja-e finanszírozni előre a tanácsadás díját, mivel a szaktanácsadónak folyamatosan felmerülő rezsije van és munkajövedelme kell legyen?
A kisebb és nagyobb árbevétellel rendelkező gazda egyáltalán nem szeret, az ő általa sok esetben kétes értékűnek ítélt szellemi termékekért fizetni, leginkább előre nem! Tehát bizonyos támogatásának csak szaktanácsadásra fordítandó részét a szaktanácsadó kapná előre, vagy folyamatosan akkor képződhetne a szaktanácsadónak munkajövedelme. A gazdákat a szegény szaktanácsadó sorsa , csakúgy, mint másokat, a lehető legkevésbé sem érdekli.
4. biztosítja-e a bevezetendő rendszer, különösen a nyugdíj előtt álló szaktanácsadók egzisztenciáját?
Ilyen támogatási sávhatárok és támogatási összegek mellett ez a kérdés így nem kérdés ! Egy átlagos mérnöki fizetés töredéke rajzolódik ki, még igen keserves és szorgalmas munkával is!
5. a szaktanácsadásból július 1-e után lehet-e anyagi egzisztenciája a mintegy 1500 (FVM+NVT) szaktanácsadónak a támogatott szaktanácsadásból, ha az ÚMVP-ben tervezett támogatásban részesülő kb. 10-15 %-nyi, azaz kb. 35 ezer mezőgazdasági termelő és erdőgazdálkodó van, amelyek kb. 90 %-a nem rendelkezik saját alkalmazású tanácsadóval, és a tanácsadásra ha átlagban évente 25-50 ezer Ft szaktanácsadói díjtámogatásra lesz jogosult (35000 gazda:1500 tanácsadóval=átlag 23,3 gazda egy tanácsadóra, tanácsadási bevétel egy tancásadóra=23,3*átlag kb. 35000 Ft/év=815000 Ft/év) és, ha a szaktanácsadás tényleges tartalma szinte kizárólag a nem közvetlen profitábilis tevékenységre fog vonatkozni, és különösen ha a tanácsadás tartalma az EU-s támogatási és elszámolási rendszer adminisztratív munkájának elvégzését fogja jelenteni (info: UMVP)
Ilyen támogatási sávhatárok és támogatási összegek mellett ez a kérdés nem kérdés !-Sajátos véleményem van az FVM Névjegyzékes Szaktanácsadók és az NVT tanácsadók szakmaiságának összemosásáról, nem azonos specifikációt jelent a két névjegyzék ! Az NVT ismeretek elsajátítása azért másabb szint!

6.van-e akkora agrár-szaktanácsadói piac Magyarországon, amelyen 131 TSZK-t érdemes indítani?
Ebben az esetben nem a TSZ-k száma a döntő, hanem a minőségi szaktanácsadásra képes és önként (és nem kényszerből) szolgáltatni kívánó szaktanácsadók száma a döntő. A felsőbb hálózatok 10 és 100 TSZK esetében is ugyanolyan létszámmal és állami támogatással fognak működni ! Minden kis TSZK-nak a nagyokkal azonos működési feltételeket kell biztosítani. Ez a vidék hálózata legyen , nem az aszfalton, nem a megye székhelyeken bezsúfolva , a gazdák mindenkori elérhessék szaktanácsadóikat általános gondjaikkal. Döntse el az élet és a piac, hogy kiket tűr meg és kiket tart el és kiket nem kíván !

7. megfelelő-e az agrárgazdálkodók és tanácsadók aránya, és ha nem (ha sok vagy kevés), van-e erről objektív vizsgálat és hatástanulmány?
A ténylegesen szaktanácsolni kívánó és tudó szakemberek ki tudnák alakítani körüket, de a támogatási sávok és összegek ilyen formában nem vonzóak és a feltételek sem azonosak!
Valósak ezek a kérdések? Ha nem valósak, melyik nem az? Mely kérdés hiányzik?
A fentiekben összefoglaltam, gondolom nem teljesen egyedi véleményemet! A szervezet felállása hihetetlenül elhúzódott, sorsa, finanszírozása lóg a levegőben! Az NVT tanácsadók zöme még 2007-ben nem kapott egy vasat sem, pedig teszi a dolgát, holott áfát, meg járulékot fizetni kell, még élni is szeretnénk, meg gyerekeket nevelni, de mi nemigen fájunk senkinek. Nekünk a gyakorlatban a döntéseket azonnal meg kell hozni, mert holnap késő lehet.
Tisztelettel: Ö I NVT tanácsadó
________________________________________

Megyei falusi turizmus szövetsége
1. Mikorra várható a falusi és agroturisztikai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet módosítás megjelenése?
2. Milyen pályázati lehetőségek várhatók a falusi és agroturizmus témakörében az EMVA III. tengelyhez kapcsolódva? És persze mikor fognak ezek a kiírások megjelenni?
________________________________________
K. Alapítvány
A területfejlesztés és innováció kapcsolata, szakmai és jogi háttér
A civil szervezetekkel való kapcsolattartásra, különböző szakmacsoportokban milyen lehetőség lehet, figyelembe véve az ICT adta előnyöket?
________________________________________
Miért nem kötelezik a gazdálkodókat szaktanácsadó munkájának igénybevételére?
________________________________________

1. A gazdáknak szóló tanácsadás egyes esetekben legyen ingyenes, más esetekben, ha „pénzzel jár”, honorálni kell
2. A 2-7 EUME méretű gazdaságok számára is legyen szervezett szakmai hozzáférhetőség, a helyi viszonyok és regionalitás figyelembe vételével, esetleg csoportosan
3. A kisebb gazdasággal rendelkező regisztrált gazda filléres gondokkal küzd, a szaktanácsadót más helyről és másképpen kell finanszírozni (pályázati rendszerben)
4. A nyugdíj előtt álló szaktanácsadók egzisztenciája nem lesz biztosítva, több lábon kell állniuk
5. A szaktanácsadásból akkor lehet egzisztencia, ha valaki valós EU-s pályázatok közreműködője, melyet szerződésben kötnek ki. Akkor is csak a profiknak lesz megélhetés.
6. Az agrár szaktanácsadónak célszerűen legyen más elfoglaltsága is, esetleg összekötve a szaktanácsadással pl. termékforgalmazó
7. Az arány önmagában soha nem lesz megfelelő
P. B. Alapítványa
Nyíregyháza
Dr. E. I., a kuratórium elnöke
E Z, kertészmérnök, szakmérnök, a kuratórium tagja
________________________________________
Köszönettel veszem megkeresését. A feltett kérdésekre az alábbiakban válaszolok:
1. Az ingyenes és fizetős tanácsadást végezhetné egyazon szervezet és tanácsadó is. Csak az elszámolás és támogatás rendszerét kellene nagyon egyszerű módon leszabályozni.Teljesen fölösleges különvenni az ingyenes és nem ingyenes tanácsadás nyújtást.
2.Az ingyenes szaktanácsadást a 7 EUME alatti gazdaságok részére kellene biztosítani, és lehetőséget kellene adni a névjegyzékben szereplő szaktanácsadóknak, hogy Ők is végezhessék az ingyenes szaktanácsadást is, de akkor az agrárkormányzat fizesse ki a szaktanácsadó díját a TSZK-nak.
3.A kisebb gazdasággal rendelkező regisztrált gazda nem lesz képes nagyon sok esetben kifizetni előre a szaktanácsadas díját. Tapasztalatból tudom, hogy a kisebb gazdák nagyon szenvednek a pénzhiánytól, tőkehiánytól, tartalékaikat nagyrészben felélték elsősorban a megszorító intézkedések hatására.
4.A bevezetendő rendszer, különösen a nyugdíj előtt álló szaktanácsadók egzisztenciáját nagyon alacsony szinten biztosítaná. Sok gazda az eddigi tanácsadói díjamat sem tudta kifizetni. Egyre többen alkudoznak, hogy minél később fizessék ki azt számomra. Ebből is látszik, hogy mennyire el vannak szegényedve a isebb gazdák.
5.A példában levezetett 815.000-Ft éves szaktanácsadói bevétel a szaktanácsadók exisztenciáját a legminimális szinten se biztosítja. Az európai szintű jövedelmet egy szaktanácsadónak minimum 2000 EUR/év szinten kellene biztosítani, ahhoz, hogy egy tanácsadó európai szintű minimális megélhetése biztosítva legyen.
6. 131 Tszk-t nem érdemes indítani!! ennél sokkal kevesebb is elég lenne.
7. Szerintem megfelelő a szaktanácsadó és agrárvállalkozó létszámaránya. A szaktanácsadók rátermettségét, többrétű szakképzettségét viszont lehetne javítani.
A feltett kérdések valósak. Újabb kérdést kellene feltenni annak érdekében, hogyan lehetne a bürokráciát lényegesen csökkenteni a szaktanácsadási rendszerben? Ez azért is fontos kérdés lenne, mert a szaktanácsadói munkát nagyon rontotta az indokolatlan és megfontolatlan bürokrácia.
Kérdés lehetne még a szaktanácsadási támogatási sávok kialakítása. Szerintem a kisebb gazdaságok szaktanácsadásának igénybevételét kellene jóval nagyobb összegben támogatni, hiszen ők vannak leginkább rászorulva szakemberek tanácsaira.
Üdvözlettel: A. P. minősített mg. szaktanácsadó és szakértő
________________________________________
Magyar Település- és Területfejlesztés Vezetése!
Köszönöm a megkeresést!
A kérdésüket tanulmányozva, megállapítottam, hogy a kérdések egyes pontjai, a minden napi élettől, igen távol állnak! Mezőgazdaságban szaktanácsért, előleget kérni? Jó, ha gazda kifizeti év végére, vagy a következő évben! De előfordult nem egy esetben, hogy a munka díját soha nem látjuk! Teljesen mindegy van e, hivatalos szerződés vagy sincs! Na még rajtam csattan az ostor, ha számlát adok ki a munkám díjáról, és nincs ki egyenlítve, ennek ellenére az ÁFÁ -ját ki kell fizetni. A rezsi költséget, ezek után, hogyan tudom fizetni? Ez a valóság!
Tanácsadás, szaktanácsadás! Érdekes, és kényes téma.
Mindenki tudja, a mezőgazdaság, pénztelenségbe szenved! Ebből fakadóan, a gazdálkodok, ingyenes tanácsadás felé fordulnak. Belőlük van bőven: cégek tanácsadói, falugazdászok, hegyközség alkalmazottjai, stb. Nem ezek ellen vagyok! Csak valóságot hozom elő!
Egy vállalkozó szaktanácsadó, aki a munkája utána pénz kér el, hogyan veheti fel a versenyt, az említett tanácsadókkal? Válaszom: sehogy. Természetes dolog, hogy a termelők oda mennek, ahol ingyenes a szolgáltatást talál! A sorok olvasója is így tenné!
Javaslatom, jogilag, helyre kellene tenni, mi a tanácsadás, és mi a szaktanácsadás, és kiadhatja! Pl.: egy zöldkönyves, növényvédő szerárusító szaktanácsadó? Ez van a boltjára kiírva, NÖVÉNYVÉDELMI SZAKTANÁCSADÁS! Kérdésem, szaktanácsadó? Véleményem nem!
Nézünk egy másik példát: Egy növényvédő szer gyártó ügynöke, az legyen az kiváló szakember is, mindig a saját cége szerét ajánlja. Természetesen ingyen, és szóban, na meg filléres csecsebecsét is ad! A gazda irányában, milyen felelőséggel, tartozik? A szó elhangzik, és utána lehet magyarázkodni! De egy írásos szaktanácsadásnál minden rögzítve van, és adója alá is írja, s felelősség is van ezek után. Írásnak nyoma van.
Mi a szaktanácsadás, és mi a tanácsadás? Ezt kellene rögzíteni.
Meg kell határozni, ki lehet, és milyen formába kell adni szaktanácsot. Továbbá felelősségét is, stb.! Itt kezdődne az egész tanácsadási rendszer indítása, így lenne a szaktanácsadók jövője, jövedelem, stb.
A számokkal lehet játszani. Tapasztalom, azt igazolja, hogy mindig mellé fogás van, az ilyen nagyra törő számjátékkal! Az ügyfeleké, meg kell küzdeni, és megtartani.
Nézzük a valóságot! Sok termelő szabadul a földjétől, az államnak kívánja leadni, vagy a szőlőjét kivágja. Okai: mezőgazdaságban nincs jövedelem, a mezőgazdasággal foglalkozók kiöregszenek, és ezt a tevékenységet, a fiatalok az nem kívánja folytatni. A megtermelt terméket nem tudja eladni, jobbik esetben áron alul értékesíti. A költségek csillagos égig szöknek! A költségét nem kívánja tovább növelni, egy szakatanácsadó tartásával, bármilyen összeget is kér! De lehetne ezt tovább ragozni! Tudom, hogy mindennek van ellen példája!
18 éve növényvédelmi szaktanácsadó vagyok! A leírtakat, nem egy esetben bőrömön éreztem és érzem!
Legyen bármilyen tanácsadói vagy szaktanácsadói szervezet, az említett témák, míg nem lesznek helyére téve, és mezőgazdaság nem hoz némi nyereséget, addig csak nyitott kapukat döngetünk. Természetes vannak kivételek is, de azok nem sokan vannak!
K- R. Szaktanácsadó
________________________________________
Köszönettel vettem a 2007. március 29-én megrendezésre kerülő Társadalmi Párbeszéd Fórumra való meghívást.
A szaktanácsadás kialakítandó rendszeréhez a következő véleményt kívánom fűzni.
Ad 1 Véleményem szerint nem lesz célravezető az ingyenes és a fizetős tanácsadás szétválasztása. Mindannyian tudjuk, hogy az ingyenes tanácsadás is fizetős lesz, csak a pénzügyi források központilag biztosítottan, szinte garantált módon jutnak el azokhoz a szervezetekhez, akik bekerülnek ebbe a körbe, és helyzeti előnyük lesz azokkal szemben, akiknek meg kell küzdeniük a gazdálkodók „kegyeiért” a piaci versenyhelyzetben. Másik oldalról egy-egy szervezet /Agrárkamara, Szakigazgatási Hívatal/ kiemelése ellentmond a Konvergencia programnak is, mivel a hivatali logika szerint igen rövid idő alatt „közalkalmosódik” (elnézést a csúnya szóért) a szaktanácsadói apparátus, tehát nem történik más, mint pl az agrárkamarai alkalmazottak közalkalmazottakká válása szakszervezeti és egyéb biztosítéki háttérrel, amellyel rövid időn belül elérjük, hogy a tanácsadás hatékonyságát el fogja veszíteni, és végleg megfizethetetlen drágává válik
Egyébként ennek a jelei már ma is megvannak, hiszen információim szerint az uniós forrásból származó, NVT szaktanácsadásra szánt pénzekből a Kamara jelentős bérmegváltást hajtott végre, és azt gondolom nem ez volt az eredeti cél.
A falugazdászi hálózatnak kialakultak azok a közhivatalnoki feladatai, amelyeket a továbbiakban is el kell látni, csak valószínű, újra kell fogalmazni ezeket a feladatokat. Amennyiben ezeken túl még marad idejük a szaktanácsadásra, úgy képzettségüknek megfelelően ezt határozott időre kötött vállalkozói szerződéssel elláthatják.
Ad 2 A 2-7 EUME méretű gazdaságok számára biztosítani kell a szaktanácsadáshoz való hozzáférést, ha azt akarjuk, hogy az 1000-5000 lakos közötti települések ne jussanak végleg a kihalás szélére. (Példának okáért Bács-Kiskun megyében a Kedvezőtlen Adottságú Területek gazdálkodói zöme ezen kategóriába tartozik, és számukra rendkívül fontos az állandó tanácsadói jelenlét). Meg kívánom azonban jegyezni, hogy ezekkel a kis gazdaságokkal sok esetben több baj van, mint a közepes méretűekkel, viszont saját önellátásukban, a falu életben maradásában, sőt esetleg a fiatalok kétlaki életmódjának biztosításában valamint a környezet megőrzésében rendkívül fontos a szerepük. Ezen községekben a tanácsadás mindenképpen csak a helyszíni szervekkel való együttműködés (Önkormányzat, Faluház, Infó-pont, Műv.Ház), valósítható meg, és a folyamatos tanácsadói jelenlét szükséges. Az emberek zömének mobilitása csak eddig terjed.
Ad.3. A gazdálkodók finanszírozási készsége és képessége különböző. Amennyiben értelmét látja a tanácsadó munkájának, fizetni fog. Ehhez azonban a mostani gazdálkodó réteg még kevés tapasztalattal rendelkezik, hiszen legtöbben csak 2005-2006-ban találkoztak személyesen tanácsadóval, és a kapcsolatok még nem stabilizálódtak eléggé.
Ad.4. Nyugdíj előtt álló szaktanácsadó vagyok, de ebben a kérdésben nem a tanácsadó egzisztenciája a meghatározó, hanem az, hogy hasznos tud-e lenni a tanácsadó a gazdálkodásban. Ha igen, az új rendszerben is meg fogja találni az érdekeltségét.

2
Ad.5. Szomorú lenne, ha az ÚMVF számára a tanácsadás csak adminisztratív feladatok ellátását jelentené. Személy szerint most kb. 65-70 gazdálkodóm van (NVT), de az erre jutó (70 x 35.000-,=2.450.000) forint bruttó vállalkozói összeg kevésnek tünik,. Főleg úgy, hogy esetleg előre kell finanszírozni, és a behajtással is gondok lehetnek..
Ad.6. Első pillantásra soknak tűnik a 131 TSZK indítása. Lehet, hogy érdemes volna a mostani ernyőszervezetek és hálózatuk bevonásával kezdeni a munkát, hiszen nekik már van megfelelő tapasztalatuk, és hátterük pl. a szerződéskötések, finanszírozás, elszámolások területén. Ugyanakkor, amennyiben az ernyőszervezetek helyi szervei „kinövik” magukat, lehetőséget kell biztosítani a bekapcsolódásra.
Ismételten óvnám azonban a döntés előkészítőket attól, hogy a hálózatot ejtőernyős, vagy új hivatalokat burkoltan vagy nyíltan létrehozandó közhivatallá süllyesszék.

Kecskemét, 2007. március 26.

Dr. B. J. NVT tanácsadó
________________________________________
Tisztelt Elnök Úr!
Küldök néhány kérdést a Társadalmi párbeszéd fórumra:
• Az ügyfélszolgálati tanácsadás kialakításánál figyelembevételre kerültek a közbeszerzés és gazdasági verseny szabályai?
• Készült-e költséghatékonysági vizsgálat az ügyfélszolgálati tanácsadás megvalósításának alternatíváihoz?
• Adott-e más szervezet is ajánlatot az ügyfélszolgálati tanácsadás megvalósítására?
• Milyen szempontok alapján került a Magyar Agrárkamara kiválasztásra az ügyfélszolgálati tanácsadás egyedüli megvalósítására?
• Milyen a szakmai, társadalmi támogatottsága a tervezett tanácsadási rendszernek?
• Hogyan képzeli az FVM az általa kiépített különböző tanácsadó, támogató szervezetek, hálózatok közötti együttműködést? (Falugazdász hálózat, ügyfélszolgálati tanácsadás, RSZK, TSZK, SZSZK, HVI, LEADER+ mentorok, Vidéki Hálózat)
• Milyen az UMVP fogadtatása Brüsszelben?
Üdvözlettel:
K. L. Tanácsadó
________________________________________
Tisztelt Magyar Település- és Területfejlesztés!
Köszönöm meghívásukat Fórumra és élni kívánok a lehetőséggel, hogy résztvegyek a rendezvényen.
Az alábbi észrevételeim lennének az e-mailjükben felvetett kérdésekkel kapcsolatban:
1. Nagyon nem pártolom, hogy ingyenes szaktanácsadásról beszéljünk! Mit adnak ma ingyen? Ugyanakkor tudjuk, hogy nem ingyen van, mert a szaktanácsadásra kapott EU forrás összegének felét fordítjuk erre a célra, ami igen sok pénz, tehát nincs ingyen, hanem ez is a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelők szaktanácsadási célú támogatása, ami megbecsülendő és tisztességesen kezelendő.
Véleményem szerint nem lenne szabad külön választani ennek kezelését, mivel a szaktanácsadás bizalmi kérdés, s nem kényszeríthető senki, hogy olyantól kérjen szaktanácsot valaki, akit nem ismer vagy nem bízik meg benne. Mindenkor a szaktanácsot kérő választási joga kellene, hogy legyen, hogy ő kihez fordul(hat) szaktanácsért!
Ugyanakkor ebben az esetben is tudni kellene, hogy mekkora az az összeg, amely a kistermelők szaktanácsadási igényének a kielégítésére fordítható vagy másként fogalmazva milyen szaktanácsadási szolgáltatás fér bele abba a keretbe, ami e célra rendelkezésre áll. Ez mindenképp fontos az e feladatot ellátó szaktanácsadó számára is, mivel különben veszteséges lesz (lehet) a szaktanácsadást végző vállalkozása.
Javaslom, hogy az ingyenes szaktanácsadás helyett használjuk: a kistermelők szaktanácsadási támogatása kifejezést.
2. Visszakérdezek: mit értünk "olyan mérték"-en? Amennyiben az anyagiakat, akkor természetesen nem, bár nincs információm arra, hogy mekkora az a gazdálkodói létszám, amely ebbe a kategóriába eseik.
De amennyiben a szaktanácsadás színvonalát értjük rajta, akkor mindenképpen cél kell, hogy legyen a kisméretű gazdaságok is a nagygazdaságokéval azonos színvonalú szaktanácsban részesüljenek. Nem lehet, hogy ebben is kategóriák legyenek, csak legfeljebb a szaktanácsolt terület nem lesz annyi, mert nem nem futja rá a támogatási keretből, de ebben az esetben a pluszért díjtétel szerint fizethet a termelő, mint hogy eddig is megfizette mindazt amire ténylegesen szüksége volt a termelésben.
3. Azt a szaktanácsot, amire ténylegesen szüksége van a termelőnek, eddig is megfizette. Jelen esetben inkább az a kérdés, hogy hajlandó-e többet fizetni érte, mivel a TSZK-k fenntartása pénzbe kerül, jelen ismereteim szerint a szaktanácsadási díj 80 %-át kapja meg a szaktanácsadó - a tényleges munkát elvégző - azaz ebből eredően, hogy a szaktanácsadó a pénzénél maradjon, ennyivel többet kell kérjen a szolgáltatásáért. Én szerintem ezt a pluszt tudja és fogja vállalni a termelő, annak tudatában, hogy a szaktanácsadásra kiadott pénze 80 %-át a következő gazdálkodási évben vissza kapja.
Más kérdés azon szaktanácsadási szolgáltatások eladása a termelő számára, amire úgy érzi a termelő, hogy igazából nincs szüksége, de a szaktanácsadó tudja, hogy ez által hatékonyabb lenne a gazdálkodása (pl. többet olcsóbban, ugyanannyiért de jobb minőségben termelne, kedvezőbb áron értékesíthetne stb.). Ebben az esetben fontos kérdés az előfinanszírozás, amit vagy a TSZK-nak vagy a szaktanácsadónak kell megoldania szerintem.
4. Fenteb már írtam, a szaktanácsadás bizalmi kérdés. Akinek ebből eredően lesz kellő számú megbízója, annak minden bizonnyal nem lesz megélhetési gondja. A szaktanácsadásban mindenképp vezérelv kell legyen a maximális minőségre törekvés a termelő érdekeinek messzemenő szemelőtt tartásával.A szaktanács mindenkor a termelőt kell, hogy szolgálja.
5. Az agrárium minden bizonnyal nem tud eltartani 1500 szaktanácsadót. A szaktanácsadók között azonban ismereteim szerint szép számmal vannak nyugdíj mellett másod jövedelem forrásként szaktanácsot végzők. Esetükben ez nem megélhetési kérdés, de szaktanácsot igénybe vevők számára ő bennük van a bizalom.
Ebben az esetben is a piacra kell bízni, hogy ki tud megélni és ki nem ebből a fjta tevékenységből.
6. Természetesen nincs akkora agrár-szaktanácsadói piac, amely 131 TSZK-t eltartana, de itt is a piacra kell bízni a dolgot véleményem szerint, mert kell a verseny, ez a szaktanácsadók érdeke is, mivel egyáltalán nem mindegy, hogy a TSZK-k hány %-os működési költséggel dolgoznak majd a fentebbi 3. pontban már részletezett gazdasági okok miatt.
7. Erre vonatkozóan nincs információm, de azt tudom, hogy akinek szaktanácsadásra volt szüksége, az könnyen megtalálta a megfelelő szaktanácsadót, azaz eddig is működött a szaktanácsadás az agráriumban, csak más keretek között. Bízom benne, hogy ez az új forma kívánatosabbá teszi a szaktanácsadást a termelők számára, s ez majd meglátszik agráriumunkban is.
Üdvözlettel:
V. L. szaktanácsadó
________________________________________
W. K. NVT tanácsadó
Ficsor Ádám szakállamtitkár Úrhoz: 1.Az Agrárkamara szerepe az új szaktanácsadási rendszerben? 2. Az FVM illetve az MVH részéről a „fizető” szaktanácsadói szerződésekben meghatározásra kerül-e a szakirányú, illetve az általános szaktanácsadás feltételrendszere. Vagy az általános „ingyenes” marad? Akkor ezt ki végzi majd el (a kamara szaktanácsadói)?
________________________________________
K. M. … Egyesület (roma)
Mikorra alakul ki véglegesen a romák felzárkózását segítő szervezeti és támogatási rendszer? Mi várható? (Részletesebben) Figyelembe veszik-e a romák érdekeit HVI cím elbírálásánál? Ha igen, akkor hogyan? Kalyi Jag Egyesület más nem roma programokkal összehangpoltan tervezi megvalósítani Kincses Központ Programját, melyet 68 hazai civil szervezet mellett 17 más európai ország roma szervezetei is támogatnak, és a program megvalósítása céljára létrehozott konzorciumban is részt vennének. UMVT keretében kapható-e támogatás a program és a fejlesztések előkészítésére valamint, hogy a külföldi roma szervezetek vezetőit meghívjuk, és a helyszínen vitassuk meg az együttműködési lehetőségeket? (Fejlesztések UMFT-ben több OP-val, UMVT/ EMVA-val kapcsolatosak)
________________________________________
Dr. K. D. …Kulturális Egyesület
Milyen intézkedések várhatók annak elősegítésére, hogy a régiókban az EU szándékaival megegyező folyamatos „partneri” kapcsolat alakuljon ki a GO-k és a valódi NGO-k között? (Szubszidiaritás, Jó kormányzás, 3D program, Alkotmány tervezet, Polgárok Európája, stb.)
________________________________________
Ny. J. ügyvezető Kft
Mikorra várható a TSZK pályázat eredménye? A már évek óta működő és a most induló szaktanácsadói központok között jelentős beruházási különbség lesz, mind a szükséges kommunikációs költségek, mind az infrastruktúra terén. Az elvárások és a piaci azonban azonos. Ez komoly versenyhátrányt jelent. Hogyan lehetne az esélyeket kiegyenlíteni az eddig államilag finanszírozott szervezetekkel szemben?
________________________________________
T. K. Projektmenedzser- területfejlesztési üzletág Kft
A Közép-Magyarországi régió Pest megyei, a fővárostól távolabb eső alföldi tanyás településeit meglehetősen hátrányosan érintheti e Vidékfejlesztési Program területi vonatkozása, miszerint a Közép-Magyarországi Régió települései a szabályok értelmében nem, vagy csak egyedi elbírálás alapján jogosultak e támogatások megszerzésére. Mégis milyen esélyeik lehetnek a források egyedi elbírásás alapján történő megszerzésére? A források milyen hányada marad, illetve marad-e egyáltalán e kategória számára?
________________________________________

Válasz a feltett kérdésekre B. B. M.g szaktanácsadó

1. Vállalkozásban, főtevékenységként foglalkozom tanácsadással, a kezdetektől fogva mint (rendesen) bejegyzett tanácsadó.
A tanácsadási tevékenység mostani formája az eddigiekhez képest a legkomolytalanabb. ( Talán a 2005-ös év volt hasonló, melyben szeptemberig hitegettek a támogatási pályázat kiírásával, sajnos arra az évre elfelejtődött)
Véleményem szerint, -és ezt alkalmaztam a gyakorlatban is-, fő szempontnak kell lenni a Tanácsadó - Termelő közvetlen fizikai kapcsolatának, a hosszútávú, teljesen bizalmi alapon működő szolgáltatásnak.
Az utóbbi időkben( szerintem helytelenül) a Termelő és a Tanácsadó közé folyamatosan egyre több elem kerül, melynek célja nem az ismeretátadás, hanem saját szervezetük "bujtatott" finanszírozása.
Eddigiekben is, később is a Piaci alapon működő tanácsadás volt rentábilis,a ktg. vetés szándéka érvényesült, a tarmelő szabad választása is teljesült.Nem szabad az úngynevezett "ernyők" irányába elmenni, melyek a saját vergődő szervezeteik( több esetben politikai és ez a legrosszabb) finanszírozására fordítják a tanácsadásra szánt forrásokat.
2. Túlragozzuk a 2-7 EUME méretű gazdaságok tanácsadási problémáit, hiszen ha valóban az a cél, hogy piaci alapon működő TSZK-k működjenek,( nem az nyilvánvalóan, hogy ? szervezetek " leadminisztrálják" a tanácsadás forrásait) akkor ez csak " művi" probléma.-2-7 EUME-Gazdával egy évben elég 5-10 órát foglalkozni, ha több kell annak a volumenben is jelentkeznie kell.
3. Tapasztalataim szerint finanszírozás tekintetében kicsi-nagy között nincs különbség, inkább a nagyok fizetnek nehezebben ( vagy jogutód nélkül megszűnnek )
4. Nyugdíj: A szaktanácsadás nem szociális probléma, piaci alapon működő szolgáltatás, ezt a gondot nem ebből a keretből kell megoldani.( Sajnos a gyakorlatban ez már előfordult pl. kamarák- a takarítónőből is tanácsadót csináltak ,leépítések utolsó menhelye= tanácsadóvá válás stb)
Egzisztencia_ aki valós ügyfélkörrel rendelkezik, nincs kitéve az " ernyők" bizonytalanságának, szerintem nem kell tartania ettől. Különösen akkor, ha a tanácsadó anyagi felelősséggel is tartozik- ezt nagyon helyeslem-a hirtelen duplájára nőtt létszám az 1/4-ére fog csökkenni.
5. Létszám: Érdemes volna megvizsgálni, hogy 2005-ig hány tanácsadó látta el ezt a feladatot,2006 végére hány %-al nőtt a létszám, eddig hány bejegyzési kérelem érkezett? Különbözet=egyéb feladatok bujtatott megoldása.
6. 131 TSZK-t nem érdemes indítani, ha piaci alapon" hagyják" működni, szabad választása lesz a termelőknek, 131-ből csak 31 fog működni. ( Ha nem lesznek "leosztások" )
Szaktanácsadási piac- érdemes lenne megnézni, hogy hány tanácsadó kötött szerződést az elmúlt években termelőkkel, nincsenek hiteles adataim, de szerintem az 1/4-e sem, a többi miért kapott fizetést? tisztább képet kapnánk.
________________________________________
O.T Szaktanácsadó, NVT tanácsadó
A korábban meghirdetett úniós alapokon létre jövő egységes szaktanácsadói rendszer mitől lenne valóban egységes ( ingyenes, mellette fizetős ) ?
A hazai termelők (főként a kisebbek ) versenyképességét növelné egy hatékonyan működő szaktanácsadó hálózat, ha fizetős rendszerben gondolkodunk, finanszírozás híján miért fosztanánk meg ettől a leginkább rászoruló kisebb gazdálkodókat ?
A szaktanácsadói piac szereplőinek mitől lesz egyenlő esélyük a jelenlétre, ha párhuzamosan működne az ingyenes, és a fizetős forma?
A szaktanácsadási rendszer minél hatékonyabb működésének kulcsfontosságú eleme a legképzettebb, legfelkészültebb, több éves szaktanácsadói gyakorlattal rendelkező tanácsadók alkalmazása. Mi garantálja, hogy a legszélesebb körben hozzá férhető ( ingyenes) tanácsadást ezek a tanácsadók végezzék? (miként kerülhetnek be magasabban kvalifikált, több szakterületen gyakorlott tanácsadók az ingyenes tanácsadást nyújtó rendszerbe?)
________________________________________
B. A. és H. F. Projekt menedzser Kht.
Leghamarabb mikorra várhatók az első pályázatok kiírása?
Milyen ütemezéssel kerülnek meghírdetésre a különböző priorítási tengelyek, azon belül is az alintézkedések mentén kiírásra kerülő pályázatok?
________________________________________
Szabó Csaba Szaktanácsadó
Tervezik-e a jövőben a különböző tanácsadói csoportok központi feladatkör meghatározását?
Tervezik-e a tanácsadók hatékony, központi felkészítését, kampányszerűen az elvégzendő feladatok előtt?
A TSzK-k és HVI-k tevékenysége mennyire lesz szinergikus? Lesznek-e átfedések?

________________________________________
K. T.szaktanácsadó
A megbeszélésen sajnos nem tudok részt venni, ezért megpróbálom néhány mondatban összefoglalni véleményemet:
1. Először is feltételezzük, hogy Magyarországon piacgazdaság van.
2. Amennyiben a fenti állítást elfogadjuk, azt is elfogadhatjuk, hogy versenyhelyzetet kell teremteni, természetesen szabályozott körülmények között. Azaz írjuk elő, kinek milyen feltételeknek kell megfelelni, esetleg még az elvárt eredményességet is megfogalmazhatjuk. Határozzuk meg, hogy az elvégzett munkáért milyen javadalmazás jár.
3. Amennyiben valaki tudja és akarja is teljesíteni a feltételeket, kapjon lehetőséget a tevékenység folytatására.
4. Ebben az esetben már nincs szükség arra, hogy előírjuk, a rendelkezésre állás időtartamát. Esetleg azt, hogy valaki vállalkozóként, főállású dolgozóként, vagy megbízottként végezze-e a tevékenységet. Arra sem kell ígéretet tenni, hogy a szerződés megkötése esetén akár nyugdíjas koráig végezheti ezt a tevékenységet.
5. Amennyiben bármilyen módon állami pénzből támogatásban részesül egy tanácsadó, vagy tanácsadók közössége, vagy egy központ, a támogatást az elvégzett tevékenység (teljesítmény) alapján kapja és ne azért, mert nyitott egy irodát. Ebben az esetben természetesen ki kell dolgozni a teljesítmény mérésének módszerét és a hozzá kapcsolódó javadalmazás mértékét.
6. Azt gondolom, minden tanácsadónak van egy partneri köre, akiket ki kell szolgálni. Törekedni kell arra, hogy a gazdák lehetőleg egy helyen kapják meg a teljes szolgáltatást. Ez akár azt is jelentheti, hogy több tanácsadónak össze kell fogni és egymást kiegészítve kell a tevékenységet végezni.
7. Azt követően a piac eldönti, ki tud talpon maradni.
8. Természetesen lehet a fentiektől alapvetően eltérő módon szervezni a tevékenységet (majdnem főállás, majdnem irodista munkavégzés, majdnem alá-fölérendeltség, látszólag vállalkozás, stb.). Az viszont inkább hasonlít egy állami alkalmazotti munkakörhöz. Ebben a rendszerben viszont határozatlan idejű szerződés kell, a hosszú távú biztonság ígéretével.
________________________________________

V. A. tanácsadó
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ
Hogyan kívánja az FVM szétválasztani a fizetős és az ingyenes szaktanácsadási rendszert?
Végezhet-e az üzleti tanácsadó is ingyenes szaktanácsadást?
________________________________________

T. I. Kft 7100 Szekszárd
2007. I. félévében milyen lehetőség nyílik az FVM-es tanácsadóknak szerződés kötésre?
Növényvédelem terén a TSZK, vagy a tanácsadó a felelős a szakmai hibákért, ezt hogyan kezeli a várható tanácsadói szabály?
Amennyiben a tanácsadó vállalkozóként értékesítő szervezetnek is tanácsadója, ezt tudja-e szűrni az ellenőrzés?
Szakmai kérdésekkel csak a regionális egetemi központhoz, vagy más helyekre is lehet fordulni, illetve ezek esetleges költségeit ki fedezi?

________________________________________

F. J. szakmai kamara
1. Milyen monitoring rendszer minősíti a TSZK-k működését? Kinek vagy kiknek ( bizottság?) van joga megszüntetni vagy kiadni a működési engedélyt? Meddig? Határozott, vagy határozatlan időre?
2. A TSZK-val szerződéses viszonyban lévő termelő, az esetlegesen nem jól elvégzett szaktanácsadásból származó kárért kitől kap kártérítést?
3. A TSZK-k működési és a szaktanácsadókkal kötött szerződéses rendszere egységes formában, elv alapján működik majd, vagy minden TSZK vezető maga állítja fel a követelményrendszert és a működés szabályait?
________________________________________

Gyimóthy Géza Szaktanácsadási munkatárs ÁTK Herceghalom
Kiemelt feladat az állattenyésztésünk fejlesztése, őshonos fajtáink tenyésztésével a vidéki életlehetőség biztosítása. Az állattenyésztésű Bemutató Üzemek részesülhetnek-e minél gyorsabban támogatásban, hogy a gazdák számára az ingyenes szaktanácsadást végezhessék
________________________________________

Dr. F. G. nemzetközi civil szervezet
A KKV-ék az ország gazdasági versenyképességének legfontosabb eszközei, a nemzeti gazdasági fejlödés elsödleges motorjai. Szükséges, hogy minél több magyar KKV az ország határain túl, az európai szinten is versenyképes tudjon lenni. Hatékony európa szintü piaci fellépés érdekében szükséges az értékláncon belüli együttmüködés megfelelö külföldi partnerrel(ekkel). Kérdés: Konkrétan milyen eszközökkel és mekkora anyagi forrással segiti elö az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programja az ilyen tipusú együttmüködést?
________________________________________

Dr K. I.
Címzett: <Allamtitkar@fvm.hu>
Elküldve: 2007. február 5. 4:37
Tárgy: ÚMVP véleményezés
Gőgös Zoltán Államtitkár úr!
Az ÚMVP-vel kapcsolatban, az 1.1.4 pontban részletezett szaktanácsadói szolgáltatás igénybevételéhez (77 oldal) kívánok hozzászólni:
1./ A tervezett támogatási rendszer visszalépést jelent a 2006. évben érvényben volt hazai tanácsadói díjazáshoz képest. Ez
érvényes az összegre és a differenciáláshoz viszonyítva egyaránt.
2./ A folyamatban lévő TSZK szervezés időszakában célszerűnek tartottam volna, ha ez a szaktanácsadást tárgyaló terület -
kiemelve az ÚMVP-ből- a KSZI honlapjára is felkerül és részleteiben megvitatásra került volna. Úgy gondolom, hogy ez még
pótolható.
3./ A támogatási rendszer a "kicsik" számára kedvezőtlen. A 2-5 millió Ft közötti árbevételt elérő gazdálkodók 25 eFt/éves
támogatása azt jelenti, hogy 2000-2500 Ft/hó összegért kell majd a tanácsadónak ezen gazdálkodókkal foglalkoznia. Ez
óradíjnak is kevés. Aligha lesz ösztönző, hogy a tanácsadók az ebbe a körbe tartozó gazdákat előtérbe helyeznék a
szerződéskötések alkalmával.
Látni kell azt is, hogy ezek a gazdák valamennyi problémájukkal adott személyhez fordulnak, így a ráfordított munka és a
díjazás aránytalan lesz. Félő, hogy éppen a leginkább szaktanácsadásra szoruló gazdák nem fognak bekerülni a rendszerbe.
4./ A 2-5, ill. 6-11 millió Ft árbevételű kört javaslom összevonni és a támogatási összeget 80 eFt/év (esetleg 100 eFt/év)
meghatározni.Ez még mindig 20 százalékkal alacsonyabb a 2006. évinél.
5./ A 150 millió Ft árbevételt elérő termelők támogatását jelenleg nem javaslom.Ez a kör már támogatás nélkül is
finanszírozhatja a tanácsadói munkát. Ez az összeg az alacsonyabb árbevételt elérők támogatására fordítható.
6./ A szaktanácsadásra fordítandó összeget az előterjesztett program előírása alapján a nagyok fogják igénybe venni,
hasonlóan a gép- és beruházási támogatásokhoz. Úgy gondolom, hogy nem ez a cél. Ebben a formában a rendszer nem segíti
a termelők felzárkóztatását. Tovább fog mélyülni a különbség a termelők között.
7./ Jelen tervezet a megalakítandó TSZK-ák egy részének létét és működését is megkérdőjelezi, hiszen az elmaradott
térségben gazdálkodók fizetőkészsége elmarad a többiekhez viszonyítva.
Tisztelettel:
Dr. K. I., 3530. Miskolc
2007.03.03.

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁR-VIDÉKFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
El 1860 Budapest, Pf. 1. fi 301-4657 Fax: 301-5949
6 522 /2007.
Tisztelt K. Úr!
Hivatkozva az ÚMVP 1.1.4 szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele c. intézkedésével kapcsolatban Gőgös Zoltán államtitkár úr részére írt e-mail üzenetére, az abban tett észrevételeire az alábbi választ adjuk.
Az 1./ pontra vonatkozóan
A 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet alapján 2006. évben a szaktanácsadási szolgáltatást igénybevevő termelő a szolgáltatás díjának 50%-ától 80%-áig terjedő támogatást vehetett igénybe, amelynek összege nem haladhatta meg a 100 ezer -300ezer Ft-ot. Így sem arányában sem összegében nem jelent visszalépést az UMVP szaktanácsadási intézkedése keretében nyújtandó támogatás.
A 2.1 pontra vonatkozóan
A szaktanácsadási rendszer átalakításának folyamatában az FVM KSZI honlapján rendszeresen megjelentek olyan fórumok, amelyeken keresztül a szaktanácsadásban érdekeltek lehetőséget kaptak észrevételeik közlésére, és választ kaptak kérdéseikre.
A 3./ - 6./ pontokra vonatkozóan
A fenti támogatási intézkedés kidolgozása során figyelembe vettük a vonatkozó EU-s jogszabályokat (1782/2003/EK, 1698/2005/EK), amelyek meghatározzák a szaktanácsadást igénybevevő termelő által kifizetett szaktanácsadási díj alapján igényelhető támogatás mértékét. Eszerint a szolgáltatás díjának 80%-a, de legfeljebb 1500 euró (mintegy 375 ezer Ft) összegig terjedhet a támogatás. Az intézkedés tervezetében a maximális támogatási mértéket (80%) terveztük, azonban az igénybevevő termelő árbevételétől függően differenciálva 25 ezer Ft-tól 350 ezer Ft-ig terjed a támogatás felső határa. Ennek célja, egyrészt az éves támogatási keretösszegből minél több termelő részére a kedvezményes szaktanácsadási szolgáltatás biztosítása, másrészt a támogatásra fordított összeg arányosítása az igénybevevő üzemméretével, ami a támogatás költséghatékonyságának előfeltétele. A 1782/2003/EK rendelet szerint a 15 ezer euró feletti közvetlen támogatásban részesülő üzemeket a szaktanácsadási támogatás odaítélése során előnyben kell részesíteni, így a 150 millió Ft árbevételt meghaladó üzemek a támogatásban részesíthetők köréből nem zárhatók ki.
A termelők részére történő információ átadás további támogatásban részesített formája az 1.1.1.3 alintézkedés keretében ingyenesen igénybevehető ügyfélszolgálati tájékoztatás, amely az aktuális agrárszabályozási, agrárpolitikai kérdésekben való eligazodáshoz nyújt segítséget.
A 7./ pontra vonatkozóan
A kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók a 2.1.2. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések c.intézkedés keretében juthatnak jövedelem-kiegészítéshez, amely javítja fizetőképességüket.
Szíves észrevételeit megköszönve, további munkájához sok sikert és jó egészséget kívánok.
Üdvözlettel
se

s Barnabás
főosztályvezető
Budapest, 2007. 02. 21.
________________________________________

M. F. Alapító Alapítvány
A területfejlesztés és innováció kapcsolata, szakmai és jogi háttér
A civil szervezetekkel való kapcsolattartásra, különböző szakmacsoportokban milyen lehetőség lehet, figyelembe véve az ICT adta előnyöket?
________________________________________

Cs. Gy. Megyei agrárkamara
1. A kis és közepes gazdaságok számára nyújtott tanácsadás arányaiban nagyobb és összetettebb, szélesebb feladatot jelent és ezt a díjakban aligha lehet érvényesíteni!
2. Hogyan kerülnek elkülönítésre a rendszer működtetésében és finanszírozásában az általános üzletviteli típusú tanácsadás a részletes konkrét problémára megoldást nyújtó technikai jellegű (szak)tanácsadás illetve az ügyviteli jellegű szolgáltatások?
3. Elhatárolásra kerül-e a tanácsadási (általános)és a szaktanácsadási (konkrét) tevékenység? Ha igen a tevékenység hatékonyságát mutató indikátorokat is ennek megfelelően kell megállapítani.
________________________________________

K. E. előadó MŰVELŐDÉSI HÁZ
Hogyan lehet hozzájutni a nemzeti fejlesztési terv hálózati képviselőinek országos listájához?
Mikor hirdetik ki az első pályázatot?
________________________________________

Dr. J. L. ügyvívő szakértő Egyesülete
Lehetséges-e a várható támogatásokból a hungarikumnak számító magyar szürke marha tenyésztői részére egy vagy több „mobil” vágóhídat üzembe állíttani, amely a kislétszámú tenyészetekben is elősegíthetné a vágóállatok legkedvezőbb hasznosítását és egyben az áru – nem tökéletesen megoldott – eredetvédelmét?
________________________________________

Sz. I. Szövetség
Lesz e lehetőség arra, hogy Leader+ program indulhasson a nem egymással határos települések együttese számára, például Puszta Projekt címmel a pusztás települések számára?
________________________________________

<<VISSZA>>

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
SZAKÁLLAMTITKÁR
Szilvássy István
elnök úr
Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége
Budapest Pf. 11 1535

Tisztelt Elnök Úr!
Köszönettel vettem a Hagyományok Házában 2007. március 29-én megtartott Partnerségi Fórumhoz küldött kérdéseket és észrevételeket, melyeket e-mail üzenetben juttatott el a minisztériumba. A fontosabb és gyakrabban ismétlődő felvetésekre reagálva, az alábbi választ adom.
A termelők számára ingyenes ügyfélszolgálati tanácsadás, és a 80%-os támogatásban részesülő mezőgazdasági szaktanácsadás elkülönítését az alábbiak indokolják: az ügyfélszolgálati tanácsadás általános, tájékoztató információkat nyújt a termelők részére. Ez a tevékenység nem igényli névjegyzéki szaktanácsadó közreműködését, és nem terjedhet ki gazdaság-specifikus szaktanácsadási tevékenységre. A mezőgazdasági szaktanácsadás, ezzel szemben, a Területi Szaktanácsadási Központ és a mezőgazdasági termelő között létrejött szerződés alapján, névjegyzéki szaktanácsadó közreműködésével megvalósuló, gazdaság¬specifikus szaktanácsadási szolgáltatás.
Annak érdekében, hogy az ingyenesen igénybe vehető ügyfélszolgálati tájékoztatás ne sértse a szaktanácsadási szolgáltatás piacán jelenlévő szolgáltatók esélyegyenlőségét, az alábbi intézkedéseket tervezzük:
• a kétféle szolgáltatás tevékenységi körének fent leírt elkülönítése,
• az ügyfélszolgálati tájékoztató tevékenységet végzők számára nem engedélyezzük a Területi Szaktanácsadási Központok szaktanácsadási szolgáltatásában való részvételt (az ügyfélszolgálati munkát végző névjegyzéki szaktanácsadók névjegyzéki regisztrációja felfüggesztésre kerül),
• kötelezővé tesszük az ügyfélszolgálati irodákban a régióban szaktanácsadási végponttal rendelkező valamennyi TSZK elérhetőségének kifüggesztését, és az ügyfeleknek erről történő tájékoztatását.
A szaktanácsadási szolgáltatás a 2 millió Ft, vagy azt meghaladó éves bruttó árbevétellel rendelkező mezőgazdasági termelők részére egyaránt elérhető, korlátozás
nélkül. A támogatási összeg felső határa az árbevételi kategóriáknak megfelelően differenciáltan került meghatározásra, amelynek indoka, hogy a nagyobb méretű gazdaság szaktanácsadási szolgáltatással való ellátása nagyobb költséggel is jár.
Az EU-s Alapokból finanszírozott támogatások esetében - így az ÚMVP intézkedései esetében is - a támogatás a teljesítést követően, utófinanszírozás keretében biztosítható. A korábbi években a nemzeti agrártámogatások keretében finanszírozott normatív szaktanácsadás támogatása is ily módon történt.
A Mezőgazdasági Szaktanácsadási Rendszer (Farm Advisory System) csak úgy működhet jól, ha a szaktanácsadók a munkájukkal, eredményeikkel arányos, méltányos jövedelemre tehetnek szert. Ez azonban az államilag garantált, főállású megélhetést biztosító, közhasznú NVT tanácsadói státuszhoz képest nagyobb önállóságot feltételez az üzletszerzésben, és több vállalkozói kockázattal jár mind a szaktanácsadók, mind a TSZK-k részére. A szaktanácsadási rendszer elsődleges célja nem az, hogy adott számú szaktanácsadó részére egzisztenciát, megélhetést biztosítson, hanem az, hogy a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére -lehetőleg minél nagyobb arányban - támogatott szaktanácsot biztosítson. A szaktanácsadási feladatra vállalkozó szakemberek és szervezetek részére lehetőséget, engedélyt adunk, hogy bizonyos követelmények teljesítése esetén névjegyzéki szaktanácsadóként, ül. TSZK-ként működjenek, és így az általuk nyújtott szaktanácsadási szolgáltatás díjához az azt igénybevevő termelők támogatást kaphassanak. Az ÚMVP keretében a szaktanácsadásra rendelkezésre álló támogatási keret évi mintegy 1,2 milliárd Ft. A legalacsonyabb támogatási kategóriájú termelőkkel kötött szerződések valóban nem biztosítják egy szaktanácsadó éves költségeinek a fedezetét, azonban az átlagosnak tekinthető 90-100 ezer Ft-os támogatási összegű szerződésekből az ehhez szükséges 40-50 db megkötése nem elérhetetlen.
Összehasonlításképpen, 2006. évben a nemzeti agrártámogatások keretében az 560 névjegyzéki szaktanácsadó 1335 termelővel kötött szerződést összesen 125 millió Ft értékben. Egy szerződés átlagos támogatási összege 92 ezer Ft volt. Az állami támogatásból egy szaktanácsadóra jutó összeg 220 ezer Ft/év volt. A korábbi éveket is figyelembe véve 2300 volt a legnagyobb éves szerződésszám. A névjegyzéki szaktanácsadók többsége a múltban is egyéb (oktatói, kutatói, vállalkozói, stb.) tevékenysége mellett végezte a szaktanácsadást. Feltételezhetően a többség ezt a jövőben is így tervezi, és ezt lehetővé is tettük azáltal, hogy a TSZK-k számára nem határoztuk meg kötelezően a szaktanácsadó főfoglalkozású alkalmazását.
A TSZK-k számára vonatkozó felvetésekkel kapcsolatban szükséges hangsúlyoznunk, hogy a TSZK-kat nem a minisztérium indítja, hanem azok a szaktanácsadással foglalkozó szervezetek, amelyek akkreditált szaktanácsadási szervezet (azaz TSZK) címet kívánnak szerezni, azért, hogy az általuk nyújtott szaktanácsadási szolgáltatás díjához a termelő támogatást vehessen igénybe. A TSZK-k számát a minisztérium nem szándékozik korlátozni, ugyanúgy ahogyan például a
mezőgazdasági gépek gyártásával, vagy növényvédő szer előállításával foglalkozó vállalatok számát sem.
Valóban vizsgálandó kérdés, hogy megfelelő-e a szaktanácsadók száma a szaktanácsadási rendszer működéséhez. A korábbi évek tapasztalatai alapján a mintegy 600 fő szaktanácsadó éves átlagban 2-3 termelővel kötött szaktanácsadási szerződést, ami azt jelezné, hogy túl sok a 600 szaktanácsadó az ágazat számára. Ha a szolgáltatás célcsoportjának nagyságát vizsgáljuk (kb. 100 ezer gazdaság) egy szaktanácsadóra -teljes szolgáltatási lefedettséget feltételezve - mintegy 160 gazdaság jut, ami azt jelezné, hogy túl kevés a szaktanácsadó. A névjegyzéki szaktanácsadók jelenlegi létszáma 620 fő, folyamatosan emelkedik. Figyelembe véve az NVT tanácsadók számát (900 fő), és a TSZK pályázatokban jelzett névjegyzéki regisztrációt kezdeményező jelentkezők számát, várhatóan mintegy 1500-1800 fő regisztrált szaktanácsadóval indul a rendszer. Ez a létszám már közel megfelel a teljes lefedettség biztosításához szükséges kínálatnak. Ugyanakkor a korábbi igénybevétel alacsony mértékét alapul véve - még jelentős keresletbővülés esetén is - ez a szaktanácsadói létszám nagymértékű túlkínálatot jelent a szaktanácsadási szolgáltatás piacán. A minisztérium nem korlátozza a szaktanácsadási névjegyzékbe felvehető szaktanácsadók számát, mert a tényleges szolgáltató képességük a piac értékítéleténél alkalmasabb módon nem mérhető, így csak a korábbi névjegyzékbe kerülési feltételeket szándékozzuk (kis módosítással) érvényesíteni. A rendszert piaci alapon kívánjuk működtetni. Ebből fakadóan kívánatosnak az tekinthető, ha minél több szaktanácsadó áll rendelkezésre.
Ismételten megköszönve szíves észrevételeiket és javaslataikat, további munkájukhoz sok sikert és jó egészséget kívánok.
Budapest, 2007. április

<<VISSZA>>

A rekord meleg tél és várható hatásai a növényvédők szemével…

„Az átlagnál melegebb idő 2006 szeptembere óta tart. A 2006-os ősz az elmúlt 100 év három legmelegebb és egyben a 3 legszárazabb ősze közé sorolható, mindamellett a meteorológiai mérések kezdete óta nem fordult elő a tavalyihoz hasonlóan meleg és egyben száraz őszi évszak.
A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt még a 2006/2007-eshez hasonlóan meleg tél Magyarországon. Országos átlagban a december 2,2°C-kal, a január 6,4°C-kal, a február pedig mintegy 3,9°C-kal volt melegebb, mint a sokévi (Schlanger Vera és Konkolyné Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat),

Országos középhőmérséklet eltérése a sokévi Havi csapadékösszegek az 1961-1990-es normál százalékában 2006 ősz-2006/07 tél (1961-1990) átlagtól, 2006 ősz - 2006/07 tél
A fenti adatsort és ábrákat az OMSZ honlapjáról idéztem, a főbb meteorológiai adatok felelevenítése és számszerűsítése érdekében. A későbbiekben száraz, meleg ősz és meleg, csapadékban igen szegény tél várható hatásainak elemzése során többször említésre kerülnek.
A továbbiakban a főbb kultúrák jellemző és várható problémáira térek át.

Őszi kalászosok
A korán lekerülő elővetemények után, többnyire sikerül elfogadható menetszámmal megfelelő mélységű (3-6 cm), ülepedett vetőágyat készíteni, de tavaly a napraforgók talaja betakarítás idejére hihetetlenül kiszáradt-még érésgyorsítás ellenére is-, a vetés idejére is rögös-görcsös maradt és rendkívül száraz. Az őszi egyenletes kelés elmaradt- januárban is kelegettek- sok helyen még most is a sorok közé lehet látni. Az ősszel kelő, áttelelő egyéves
és évelő gyomok kellően megerősödtek, sokan elvégezték a gyomirtást még a napraforgó árvakelés megjelenése előtt. Tőhiányos kalászosokban nem tud érvényesülni a kalászos gyomelnyomó képessége, így foltokban még előbújhatnak, ami szükségessé teszi később a gyomirtás megismétlését.
Második évben visszavetett kalászosok esetében jól fejlett galajok is találhatók, valamint várható a fertőzött területeken a nagy széltippan (selyemfű) előre törése. Régen nem tapasztalt erősségű „csócsároló ’’ kártételt is lehetett látni, rejtőzködő életmódja miatt komoly ellenfél, alacsony hőmérsékleten a legtöbb szer hatástalan. A kórokozók és a kártevők áttelelése a „tél lemorzsoló hatásának” elmaradása miatt igen jól sikerült, korábban fognak jelentkezni, gondolok itt a korábbi vetésfehérítő, levéltetű és rozsda fellépésre. A vízhiány tünetei is jelentkeznek a kultúrnövényeken. A magas hőmérséklet alacsony relatív páratartalommal együtt, egy kicsit késlelteti a gombák fellépését. A meleg tavasz hatására gyors kalászolás várható, aminek hatására a vegetációs felület kifejlődése nem lesz megfelelő, ami nem kívánatos, mert kihat a termés mennyiségére. A meglévő lombozat megóvása igen jelentős feladat.
Őszi káposzta repce
Igazából nem az Alföld növénye, legalábbis a csapadék igénye miatt, de mégis terjedőben van, sokfelé látni az utak mentén sárga táblákat. Korábbi gyakorlat szerint nem a legjobb táblákon termesztették, ma ettől a gyakorlat eltér. Már jobb minőségű területeken is termesztik.
Több táblát megnézve, kétszeres kelésű állományt is láthatunk, a virágzás elhúzódik, sokáig fenhetik fogukat a virágokra a kártevők (fénybogár, bundásbogár, ormányosok). Megfigyelésüket folyamatosan kell végezni és a virágzásban is, a hasznos élőszervezetek veszélyeztetése nélkül védekezhetünk. A repce táblák több helyen gyomosak, a kultúrnövények rendelkezésére álló vízkészletet dézsmálják, a későbbiekben a gyomirtás terjedése várható. Az elhúzódó virágzás az érés gyorsítását szükségessé fogja tenni. A kalászosoknak jó előveteménye lesz. A kettős érés miatt igen fontos lesz a deszikálás, ami növeli a betakarítás biztonságát.
Lucerna
Téves felfogás az, hogy a kutya szereti a csontot és a szarvasmarha imádja a pásztortáskát és egyéb gyomtársait!
Álló lucernákban már a második évben erős gyomosodás tőpusztulást eredményez, nem beszélve a gyomok ízrontó hatásáról, alacsonyabb tápértékéről. Az első (anya) növedék adja a legnagyobb terméshányadot, vastag rendek, nehezen száradnak a sok gyom miatt is. A telepítéskori gyomirtás kevesebb magmennyiséggel vetett lucerna életterét biztosítja a gyomokkal szemben. A harmadik évben elvégzett gyomirtás még egy évvel megnyújtja a lucerna élettartamát. Szárazságban nem induló lucernák rügyeit érdemes megvizsgálni, a tettesek ott legelésznek, vagy éppen rágják a rügyeket, érdemes lehajolni és megnézni. Száraz időben a magfogás esélye megnő, a gyommentes állományból nagyobb biztonsággal lehet eredményes a magfogás. A termesztés gazdaságosságát befolyásolja, ha a drága fémzárolt vetőmagból kevesebb mennyiség kell és nem utolsó szempont, ha magot tudunk fogni és az értékesítés lehetősége az eredet és a minőség szempontjából is nyitva áll.
Napraforgó
Korábban is, jelenleg is a száraz tavaszon nem elég biztonságosan oldható meg a kétszikűek elleni gyomvédelem. Évelő kétszikűeket az előveteményből kell kiirtani. A gyomirtás biztonságát szolgálja az egyszikűek ellen a sárga gyomírtószer talajba dolgozása -- a kijuttatás után azonnal -- macerás, de a gazdák átmeneti társulásával eredményes lehet. Így csak a kétszikűek elleni csapadékfüggő szerek kockázatosak. A nagyobb termőképességű napraforgók a hagyományosan gyomírthatók köréből kerülnek ki.
Az elmúlt évben többen kihagyták a napraforgó lombvédelmi kezeléseket, a szártörő gombák ellen. Az eredmény magáért beszélt. A nagy termőképességű növények több „pátyolgatást” igényelnek, jelentős terméskieséssel reagálják le a védekezés elmaradását.
Az újra terjedő nád és évelők ellen is védekezhetünk az érésgyorsítás során. A szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramokban a felszívódó anyagok kijuttatását megfelelő technológiával kell végezni, légi kijuttatás tilos!
Kukorica
A tavalyi kedvező kereslet miatt a területi növekedése jósolható, főképpen a napraforgó és a kalászosok terhére. Az elmúlt ősz a kukoricák vízleadását szépen segítette, javult a jövedelmezőség. Hozzánk útlevél nélkül érkezett veszedelmes kártevő a kukorica bogár. Sajnos a termesztéstechnológia részét képezi az ellene való küzdelem. Legolcsóbb és leginkább megbízható módszer a vetésváltás, önmaga után ne termesszünk kukoricát! Kukorica tövenként a nyár folyamán jelen lévő egy imágó/ tő (kifejlett nőstény bogár) jelentős tojásprodukcióra képes, a kikelő fő károsító vajszínű 6-8 mm hosszú, gyökereket belülről rágcsáló lárva. A telelése során a „lemorzsoló hatás”sem érvényesült kellőképpen.
A kártevő igen ellenálló tojás formátumban telel, a kikelt lárva rövid keresgélés után kukorica gyökeret lelve táplálkozni kezd. A hosszú hatástartamú talajfertőtlenítő szerek a károsítási küszöb értéke alá vihetik a lárvalétszámot. A rovarölőszeres csávázás és a folyékony formátumú talajfertőtlenítő szerek kisebb fertőzés esetén bizonyulhatnak elégségesnek! A kukorica vetése korábban fog befejeződni akár 3 héttel is a szokásosnál. A csírázáshoz és a lárvakeléshez egy-egy bizonyos hőösszeg szükségeltetik. A lárvák kelése általában május végére volt tehető, most ez akár 3 héttel is korábban bekövetkezhet.
A vetőágy készítés során a kelleténél mélyebben járatott művelő eszközök akár a vetés mélysége alatti talajréteget is kiszárították, míg nem lesz eső, nem csírázik a mag és elhúzódó kelés várható- kártevőink legnagyobb boldogságára- nehezen nő ki a foga alól. Tövenként 3-4 lárva jelentős kárt okozhat, akár a „lúdnyak” tüneteket is. Ha nem tud a pányvázó gyökér kifejlődni (egy kis hormon gyomirtó), akár ki is dőlhet.
A kukorica gyomirtása száraz körülmények között az állománykezelések irányába fog eltérni a szokásostól, és nem lesz stressz-mentes a kultúrnövényre sem és a pénztárcára! Tudnunk kell, hogy a gyomnövények a talaj felső 2 cm-es rétegéből kelnek ki a legnagyobb arányban, de nem ritka az akár 15 cm-ről előtörő szerbtövis sem. A gyomok magvai a talaj lentebbi rétegébe kerülve akár évtizedekig is megtarthatják csírázó képességüket, ezzel is nehezítve dolgainkat. A gyomok elterjesztésében hihetetlen nagy szerepet töltenek be az úgynevezett vándor betakarító gépek.
A kukorica bogár esetében kiemeltem, hogy a tojás alakban telelés az ellenállóságot erősíti, a kukorica esetében a mag-állapot a legkevésbé érzékeny. Megjegyzem, hogy a magról kelő egynyári és évelő egyszikű gyomfajok közül a muharfélék (zöld, ragadós, fakó) és a kakaslábfű és a köles eltérő érzékenységet mutat az egyszikű állománykezelő szerekkel szemben, az ellenálló muharfélék kitenyésztésében így élen is járhatunk!
Ha egy mód van rá, az egyszikűeket alap gyomirtással (eltérő mértékben esőfüggők) oldjuk meg. Az évelő és egynyári kétszikűek ellen már biztonságosabban tudunk védekezni. Új készítmények széles palettájával jelentkeztek a gyomírtószer előállítók, az állománykezelő szerek esetében, több szer a széles (egy és kétszikű) hatásspektrum mellett jelentős tartamhatással is rendelkezik, a másodlagos gyomosodás ellen.
A kukorica bogár kifejlett egyedei a bibék, levél, címer rágásában jeleskednek, utat nyitnak a gyengültségi paraziták növénybe jutásához (toxinok). A kártevők elleni állományvédelemre is van jó hatékonyságú, környezetbarát rovarölőszer.
A szokásos nádirtó szerek kijuttatása a környezetgazdálkodási célprogramokban érésgyorsítóként csak hidas traktorral engedélyezett.

A növényvédelmi előírások betartására nagy figyelmet kell szentelni, mind a környezetünk, mind embertársaink érdekében. A hatóságok a növényvédő szerek kijuttatása közben a szántóföldön valamint közúton is ellenőrizhetik a technológiai előírások betartását.
Néhány dologra szeretném felhívni a figyelmet, pl. a lakott területek minél kisebb veszélyeztetése érdekében a mellékutakat, földutakat vegyék igénybe! A permetező gépeket csak a tábla végén tankolják fel vízzel-vegyszerrel, csakúgy, mint a vetőgépeket a talaj-fertőtlenítőszerekkel. Minden felhasznált anyagot az engedélyokiratban előírtaknak megfelelően kell alkalmazni, az ott előírt munkavédelmi és védőeszközök használata mellett, megóvva magukat és környezetüket a károsodásoktól. A felhasználás helyén legyen ott a „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” legújabb példánya az elsősegélyben részesítést szolgálva. A növényvédő szerek használata során kiemelten vegyük figyelembe a veszélyeztetett kultúrákat, a szélerősséget, a szomszédságot,ha szükséges használjunk csepp nehezítő adalékot! Sok bosszúság és károkozás kivédhető korrekt munkavégzéssel. Aki a személyes szükségletét meghaladó mértékben termel, köteles tevékenységéről permetezési naplót naprakészen vezetni, azt szükség esetén felmutatni.
A felügyeleti szervek szakemberei vizsgálhatják a növényvédő szerhez jutás jogszerűségét, a jogosultságokat a felhasználásra,munkavállalásra, a zöld könyv érvényességét a göngyölegkezelési módokat! A göngyölegekkel el kell tudni számolni, meg kell tisztítani, a mosóleveket a ki kell a szántóföldre permetezni. A göngyölegeket a kereskedők tavasszal és ősszel díjmentesen átveszik, és az átvételt igazolják!
Növényvédelmi gondokkal kapcsolatban kérjék szaktanácsadók segítségét, készségesen állnak rendelkezésükre. Mindezeket figyelembe véve eredményes és veszélytelen növényvédelmi munkát kívánunk! A szakigazgatás felügyelői nem mumusok, de a szakszerű felhasználási előírások betartásának ellenőrzése joguk és kötelességük is egyben.

Nemrég megjelent a 150/2004 legújabb módosítása: a 6/2007. (I. 24.) FVM rendelet. Néhány megoldatlan kérdést rendez az Agrárkörnyezet-gazdálkodási program feltételeivel, tudnivalóival, lehetőségeivel kapcsolatban. A kötelezettség átadás-átvétel eddigi határideje megváltozott! A 3. gazdasági évtől érvényes kötelezettség-átruházási kérelmek postára adási határideje 2007. február 15.(és nem a kifizetési kérelmek beadási határidejével azonos). Az ezt követően beérkező kérelem már csak a 2007. szeptemberrel induló évtől vehető figyelembe!. A kérelem benyújtása előtt érdemes az MVH illetékes kollégájával személyesen egyeztetni. A kitöltéshez szükséges ismereteket a 90/2006.MVH. Közlemény tartalmazza, mely letölthető az mvh.gov honlapról is A 3. éves kifizetési kérelmek benyújtási időszaka 2007.április 1 - május 15. között lesz, a területalapú, és KAT kérelmekkel egyszerre. Felhívom a figyelmet a meglévő terület eltérések tisztázására, mert az összevont kérelmek egybevetésével leegyszerűsödött az ellenőrizhetőség! Az osztatlan közös tulajdon kimérése miatt másik blokkba „átkerülő” parcellák kérdése is tisztázható. Akinek osztatlan közös tulajdon kimérése miatt másik blokkba „kerül át” a parcellája, annak lehetősége van részleges, vagy teljes visszavonással kivonhatja a területet az AKG-ból, ez esetben vis majorként kezelik az ügyet, nem kell visszafizetni a támogatást. Ügyesen alá is lehet bérelni területet a határozatnak!
Az esetleges részleges visszavonási (területcsökkentési) vagy teljes visszavonási kérelmeket a kifizetési kérelmek benyújtása előtt jelezzék Hivatalunknak. A 2006. szeptember 1-től tartó évben a -05 végű blokk azonosítókat kell alkalmazni a 67/2006. által módosított formátumú Gazdálkodási Naplóban.
Az új rendelet tartalmazza a tiltott/engedélyezett növényvédőszer hatóanyagokat. Jelentős, hogy a glyphosatok kijuttatásának eszközeként defoliáláskor légi eszköz újra nem engedélyezett A tiltó listáról kerültek le hatóanyagok, de meg kell nézni, hogy egyáltalán van-e még engedélyűk (pl forat). A nagyon régen beígért HGGY és elveinek változása tovább tolódik, vagy ismét el fog maradni? Még a szezon beindulása előtt meg kellene jelennie az AKG programok és a HGGY egységes „Szentírás-”nak mely tartalmazza az Egységes ellenőrzési szempontokat is. Az új GN kitöltési útmutatója is hiányosnak tűnik néhány esetben.