Biofűszer-és gyógynövény piac az AVOP pályázatok tükrében

Az Európai Uniótól lehívható támogatások kiváló alkalmat nyújtottak a határmenti országok közötti gazdasági együttműködés elősegítésére. Az Ùnió DLAN-PALM (Integrált szakképzési és oktatási programok fejlesztése a kulturális örökség megőrzése és az anyanyelv védelme céljából LEONARDO) név alatt futó programja elsősorban a nők munkaerőpiacra történő visszatérését hivatott támogatni, de úgy vélem, hogy ez a példa átültethető a mezőgazdálkodásból és vidékfejlesztésből élők körülményeinek javítására valamint megoldást kínálhat a kedvezőtlen adottságú területek kihasználására. Jelenleg is pályázható az AVOP 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése jogcím. E pályázatba kiválóan illeszthető a biofűszer és gyógynövény. Írásom szeretné ez irányba terelni a vidéken élő mezőgazdasággal foglalkozók gondolkodását.

A gyógy-és fűszernövények egyre szélesebb körben terjednek, kerülnek feldogozásra a néhány éve elindított biofűszer-és gyógynövény termesztés iránt óriási kereslet mutatkozik. Itt elsősorban nem a kis-és nagyfogyasztók igényeinek kielégítésére gondolok hanem a kozmetikai és szépségiparra. A legtöbb krém természetes alapanyagból készül,itt nemcsak az Aloé Vera kivonat értendő. Franciaországban külön iparág épült a biokozmetikumokra és egészen új marketinget építettek köré.

Az alábbiakban néhány mondatban szeretném bemutatni a fűszer-és gyógynövénytermesztés egyik egyszerű példáját, elsősorban a marketing részére rávilágítva.

A konyhakerti növényeket frissen szedve vagy szárítva ételek ízesítésére használják. Megközelítöleg száz féle növény alkalmas erre a célra. A legismertebbek-amelyeket kereskedelmi értékesítés céljából temesztenek- a bazsalikom, zsálya, kapor, koriander, rozmaring, oregánó, menta és kakukkfű.

A leendő gyógy-és fűszernövény kereskedőknek érdemes az előkelő éttermek séfjeivel vagy szállítókkal akár még brókerekkel is leszerződni. A Kentucky állam-beli termesztők sikerként könyvelhetik el , hogy teljes egészében ők látják el az élemiszerláncokat, nagykereskedőket és a helyi fogyasztókat üvegházban nevelt palántákkal. A séfeknek garantálni kell, hogy az év 365 napján friss fűszerhez jussanak. Nemcsak őket kell kiszolgálni, hanem a dekorboltok és bio, -valamint gyógynövényboltok igényeit is ki kell elégíteniük.

Az értékesítés további lehetőségeként merülhet fel az évenként megrendezésre kerülő Foodexpo valamint a szezon elejei és végi gazdakiállítások és vásárok. Közvetlen értékesítés további módja lehet az út mentén történő standos eladás. Ha a környék nem bizonyul megfelelő felvásárló erőnek, akkor szárítva teaként, lekvárként vagy vajba , mártásba mint alapanyag további opcióként szolgálhat

Hátránya ennek az ágazatnak, hogy a termelés nem folyamatos, hacsak nem építenek üvegházakat ahol egész évben szedhetőek a növények. Kiegészítő jövedelmenként ideális, aki viszont csak erre az ágra koncentrál, figyelembe kell venni, hogy a marketing, a hirdetések, a vevőkkel való kapcsolattartás, újak felkutatása több időt igényel, mint maga a termesztés.

A piaci információk felhasználása

A hatékony marketing nemcsak a termékek értékesítéséről szól vagy arról hogyan termeljünk a vidéki területeken, hanem folyamatos visszajelzés a gazdáknak a piac helyzetéről. Ezen információk alapján tudnak a termesztők versenyképesek maradni és lépést tartani a folyamatosan változó igényekkel. A tudás birtokában a gazdák magabiztosan tárgyalnak, rálátásuk lesz, hogy minőség és ár tekintetében hogyan állnak versenytársaikkal szemben.

Ezeket a piaci információkat hosszú és rövid távú csoportba sorolhatjuk. Az utóbbi kategóriába tartozók segítségével a gazdák azonnali döntéseket hozhatnak, mikor adják el a terméküket, míg a hosszú távú információk a tervezéshez és marketing stratégai kidolgozásához nyújtanak segítséget.

Rövid-távú információk:

· napi áralakulás;

· friss kereslet-kínálati adatok.

Egyes országok kormányai létrehoztak piaci információt szolgáltató hálózatot, de ezek számos problémával küszködnek. A legfőbb, hogy fenntartásuk és működtetésük igen költséges és nem mindig megbízható adatokkal rendelkeznek. Mire összegyűjtik az adatokat és feldolgozzák már nem aktuálisak és nem nyújtanak megbízható és valós képet a gazdáknak.

Hosszú távú piaci információk:

· negyedéves vagy éves jelentések az ár alakulásáról;

· termelői és kereskedöi adatok, tények;

· szolgáltatást nyújtó cégek elérhetősége (pl. tárolás, szállítás), és az inputok (pl. vetőmag, növényvédőszerek, csomagolóanyagok);

· az elosztó láncok működésére vonatkozó leírások.

Ezek az információk adnak iránymutatást, hogy milyen vetőmagot vásároljanak, milyen marketing stratégia köré építsék az eladásukat és mely cégeken keresztül adjanak el.

Összegzésként az alábbi ábra fogalja össze hogyan állnak kapcsolatban egymással a piac szereplői és így könnyebben megérthetjük, hogy miért fontos naprakész információkkal rendelkezni mind a gazdáknak mind pedig a fogyasztóknak.

Producer = termelő

Local buyer = fogyasztó, vásárló

Wholesale market =nagykereskedő

Local market = helyi piac

Retail market = elosztó piac

Összeállította:   Zagyi Andrásné NVT tanácsadó (20-0604), FVM szaktanácsadó 10989-08