Agrár-környezetgazdálkodási tanácsadás eredményei Zalaszentgrót térségében

Szerző: Szabó László

Beosztás, intézmény neve: NVT tanácsadó, Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége

Zalaszentgrót környékén a gazdálkodók jelentős számban vesznek igénybe a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedéseihez kapcsolódó támogatásokat. Munkájuk a Dunántúli Mezőgazdasági Szaktanácsadók Szövetsége közhasznú információs és tájékoztatási-tanácsadási szolgáltatásait veszik igénybe. Az előadás a tanácsadás eredményével és a tanácsadói munka hatékonyságának javítási lehetőségeivel foglalkozik.

Tanácsadás hatása a gazdálkodók agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatos ismereteinek bővülésével is mérhető. A környezetgazdálkodással kapcsolatos kulcsfontosságú ismeretekre vonatkozóan kérdőíves felmérés készült. A kérdőív a gazdaság alapadataira, szakmai ismeretekre vonatkozó és a tanácsadással kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A szakmai ismeretekkel összefüggő kérdések elsősorban a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat és a Szántóföldi Alap célprogram területéhez kapcsolódtak. A kérdőívek összesítése és elemzése alapján megállapítható, hogy a tanácsadás igénybevételének függvényében különböző korú és iskolai végzettségű gazdálkodók milyen tudásszinttel rendelkeznek.

Zalaszentgróti térségben 101 fő csatlakozott agrár-környezetgazdálkodási programhoz, ebből 62 gazdálkodó  (mintegy 61 %)  töltötte ki a kérdőívet. Zalaszentgrót a Nyugat-dunántúli Régió része, de ezen belül az elmaradott területekhez tartozik. Aprófalvas településszerkezet, elöregedő és elvándorló lakósság, rossz állapotú infrastruktúra, kedvezőtlen domborzati viszonyok, gyenge tápanyag-gazdálkodású és szétaprózott termőföldek, elöregedő géppark, gyenge tőkeellátottság valamint kis birtoknagyság jellemzi.

A kérdőív három területről vár választ. Az első részben felméri a gazdálkodó és a gazdaság alapvető jellemzőit. (gazdálkodó életkora, gazdaság nagysága, végzettség, gazdálkodás eredményessége, termőterület adottságai, internet használati szokások, gazdálkodási forma és a szaktanácsadás igénybevételének gyakorisága) A második részben az agrár-környezetgazdálkodás törvényi és szakmai tudásszintjét méri fel, valamint általános szakirányú tudásfelmérést végez. A harmadik részben lehetőséget biztosít a válaszadónak a szaktanácsadással kapcsolatos javító szándékú javaslatainak megtételére.

A válaszokból az  alábbi következtetések vonhatók le.

a)         Gazdálkodók jellemzői

A gazdálkodók többségére jellemző, hogy őstermelők, kis területen és gyenge minőségű szántóföldön nyereségesen gazdálkodnak, többnyire szántóföldi alapprogramban vesznek részt. Mezőgazdasági végzettségük nincs vagy csak alapfokú, általános végzettségük alapján legalább szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek. A mezőgazdaságból származó jövedelem meghatározó a családi bevételeket illetően, idős emberek, akik számítógépet nem használnak, illetve rendszeresen eljárnak tanácsadásra.

b) Tudásszint felmérés

A tudásszint felmérés az elért pontszámok alapján vizsgálja a szaktanácsadáson történő részvétel gyakorisága, a kor, az általános végzettség és a mezőgazdasági végzettség összefüggésében.

A tudásszint emelkedése egyértelműen összefügg a korral. Amíg az idősebb korosztály (50 év felettiek) 70 %-ban oldották meg helyesen a feladatokat, addig a fiatalok (18-30 évesek) már 81 %-ban.

Legdinamikusabb összefüggés a szaktanácsadás igénybevételével kapcsolatban mutatható ki. A feladatmegoldás sikeressége azoknál, akik évente egy alkalommal találkoznak a szaktanácsadóval 46 %, míg akik havonta veszik ezt igénybe közel a kétszerese. Olyan aki egyáltalán nem vett igénybe tanácsadást a kitöltők között nem volt.

Jelentős különbség van az általános iskolát és a középfokú illetve felsőfokú iskolát végzettek között. Ez utóbbiak 50 %-kal eredményesebben oldották meg a feladatokat.

A mezőgazdasági végzettség emelkedésé-nek megfelelően javul az eredmény. Alapfokú végzettségnek fogadtuk el a legalább két hétig tartó szakirányú tanfolyamot. A középfokú végzettséghez legalább „Aranykalászos gazda” képzés vagy érettségi és mezőgazdasági végzettség  szükséges.

Megállapítható, hogy mind a szaktanácsadóval tartott kapcsolat, mind a fiatal kor, továbbá a végzettség pozitívan befolyásolta a tudásszintet.

c) Vélemények, javaslatok

Kevesen nyilvánítottak véleményt és tettek javaslatot a szaktanácsadással kapcsolatban. Ezekből kiderült, hogy a gazdák elvárják az ingyenes, adminisztráció mentes, személyre szabott ( egyéni problémák megbeszélése négyszemközt a tanácsadóval: vetésterv kidolgozása, növényvédő szerek alkalmazása, Gazdálkodási Napló átnézése) tanácsadást. Korrektséget (szaktanácsadó ne legyen érdekelt kereskedelmi tevékenységben) és komplex tudást (támogatás, pályázatok, finanszírozás, adó, számvitel, törvényi ismeretek, szakmai ismeretek területe) várnak el. Véleményük szerint a tanácsadásnak folyamatosnak kell lennie.(szaktanácsadói fogadó órák naponta, előadások legalább kéthavonta legyenek) 

A gazdák elégedettek a jelenlegi tanácsadási gyakorlattal. Az egyéni problémák megoldására a négyszemközti tanácsadást, az ágazati problémák (például agrár-környezetgazdálkodás) megoldására a kiscsoportos (5-30 fő) megbeszélést, míg az általános mezőgazdasági problémák (adó, számvitel, pályázatok, támogatások, stb.) megoldására a nagycsoportos (30-150 fő) előadást  jó megoldásnak tartják.. Támogatják azt a gyakorlatot is, hogy a megbeszélések alkalmával meghívottak és saját gazdatársaik is előadnak.

Összefoglalva megállapítható, hogy az agrár-környezetgazdálkodást végző gazdák tájékozottsága jelentősen javítható tanácsadás segítségével. Különösen nagy a tanácsadás jelentősége az idősebb, képzetlen, kisterületen és gyenge termőképességű földön gazdálkodók számára.