Munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó legfontosabb szabályok, szankciók
Az egyre szigorodó gazdasági környezetben fokozott jelentősége van munkaügyi és munkavédelmi szabályok ismeretének és betartásának.
Az elmúlt évek során tapasztalhattuk, hogy az ellenőrzések száma növekszik, célirányosabbá válik és jelentős a kiszabott bírságok összege is, aktuális tehát röviden áttekinteni a legfontosabb tudnivalókat.
A munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az 1996. évi LXXV. Tv. írja elő.
Az ellenőrzések a foglalkoztatási jogviszonyokra terjednek ki, melyeket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkaügyi felügyelői látnak el.
A munkaügyi ellenőrzések nem terjednek ki a vállalkozási és megbízási szerződésekre, illetve a kkt, a bt és a kft tagjainak személyes közreműködésére. Az ellenőrzések során a munkaviszonyként értelmezhető, valódi, munkavégzést, jelentő jogviszonyokat minősítik tartalmuk alapján, függetlenül a megnevezéstől.(Pl. az ellenőrzött bt-nek kb 100 kültagja van, akik betéteinek együttes összege 20.000 Ft. A tanuk kihallgatásai alapján bizonyítást nyert, hogy valójában munkaviszonynak minősíthető a munkát végző személyek jogviszonya. Milliós nagyságrendű bírság kiszabása várható az érintett személyek nagy száma miatt).
Az ellenőrzés során a foglalkoztató köteles bizonyítani, hogy a nála munkát végző személy megbízási, vállalkozási szerződés keretében illetve tagként, személyes közreműködőként vagy önkéntes munka keretében dolgozik. Amennyiben a foglalkoztató nem rendelkezik ilyen bizonyítékokkal, akkor jogsértés esetén büntetés kerül megállapításra.
A munkaügyi felügyelő jogosítványai
A munkaügyre, foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok betartása az első számú vezető feladata és felelőssége. Köteles gondoskodni azon feltételek megteremtéséről, melyek a jogszabályok betartásához szükségesek.
A munkaügyi felügyelő az egész ország területén csak az OMMF elnöke által kiállított megbízólevél birtokában végezhet munkabiztonsági és munkaügyi ellenőrzést. Munkaügyi ellenőr bejelentkezése esetén legelőször is meg kell határozni, hogy az ellenőrzés mire terjed ki. A felügyelő ellenőrzést a jogosultságot bizonyító fényképes igazolvánnyal végezheti, mely tartalmazza a nevet, az igazolvány sorszámát és annak a területi felügyelőségnek a megnevezését, melynek illetékességi területén jogosult eljárni. Az igazolvány felmutatását és az ellenőrzés céljának meghatározását az ellenőrzött kérheti.
Az ellenőr a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül tarthat ellenőrzést, melynek során jogosult belépni valamennyi munkahelyre. Ha szükséges igénybe veheti a rendőrség segítségét is. Az ellenőrzés során hang- és képfelvételeket, iratmásolatokat készíthet, a helyszínen tartózkodó személyeket felszólíthatja személyazonosságuk igazolására, tőlük felvilágosítást kérhet. A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti titkot, a vállalkozásra vonatkozó információkat megőrizni, harmadik személlyel nem közölhet olyan adatot, mely az ellenőrzés során jutott tudomására.
Az ellenőrzés során kiszabható szankciók
A munkaügyi ellenőrzés helyszínén a megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a feltárt szabálytalanságokat, a bizonyítékokat, a csatolt mellékleteket, a helyszínen tartózkodók, a munkavégzők adatait, a tanúvallomásokat, a foglalkoztató képviselőjének nyilatkozatát.
Szabálytalanságok esetére a jogszabályok az alábbi szankciókat határozza meg:
ˇ Figyelemfelhívás
ˇ További foglalkoztatás megtiltása
ˇ Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezés
ˇ Szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság
ˇ Munkaügyi bírság
1. Figyelemfelhívás
A legenyhébb szankció, amikor az ellenőr felhívja a foglalkoztatót a szabályok betartására, kötelezi a szabálytalanság meghatározott időn belüli megszüntetésére.
Ez történhet a helyszínen felvett jegyzőkönyvben, illetve külön levél formájában.
A foglalkoztató köteles a felhívást betartani, ellenkező esetben az ismételt ellenőrzés súlyosabb következményeket von maga után.
2. További foglalkoztatás megtiltására kerül sor, ha
ˇ nincs írásba foglalt munkaszerződés, vagy kötelező tartalmi elemei hiányoznak,
ˇ a munkáltató nem tett eleget a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségének;
ˇ a foglalkoztatás a nők, a fiatalkorúak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó jogszabályba ütközik;
ˇ a munkaidőre, a pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra,
ˇ a külföldiek magyarországi foglalkoztatására, a munkaerő kölcsönzésre vonatkozó jogszabályba ütközik; - és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható.
Ha a foglalkoztatás megtiltására azért került sor, mert fekete munka vagy színlelt foglalkoztatás történt - /nem történt meg a bejelentés/, akkor a felügyelő a munkavállaló részére távolléti díj fizetésére kötelezi a foglalkoztatót. (A távolléti díj magasabb, mint a személyi alapbér, mert tartalmazza a rendszeres és kiegészítő pótlékok összegét is.)
3. Munkaerő-piaci Alapba történő befizetésre kötelezés
Ha a külföldi munkavállalót munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatnak, akkor kerül sor a fenti befizetési kötelezettség elrendelésére. A befizetés mértéke többek között attól függ, hogy a szabálytalanságot első ízben állapították-e meg, vagy ismételt előfordulásról van-e szó. Külföldit magánszemély is csak engedéllyel foglalkoztathat. (Ha családi gazdaságban dolgozik nem magyar állampolgár, foglalkoztatásához engedély szükséges.)
4. Szabálysértési eljárás
A munkaügyi szabálysértéseket a 218/1999.(XII.28.) Korm.rendelet határozza meg.
Szabálysértésnek minősül:
ˇ a munkavállaló hátrányos megkülönböztetése,
ˇ a munkaviszony megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése, munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése,
ˇ külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése,
ˇ munkavédelmi képviselő akadályozása.
Szabálysértési eljárás során alkalmazható intézkedés, illetve pénzbüntetés az eljárás alá vont személy terhére róható ki. Elkövetőnek tekintendő az a személy, akinek cselekménye vagy mulasztása miatt következett be a kötelezettségszegés.
5. Munkaügyi bírság
ˇ Munkaügyi bírság kiszabására az ellenőrzést lefolytató felügyelő javaslatára az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője jogosult. A bírság megfizetése a foglalkoztatót terheli. Az alábbi jogsértések esetén már egy munkavállalót érintően is kiszabható bírság: a munkaszerződést nem kötötték meg írásban,
ˇ a munkáltató nem tett eleget a munkaviszony létesítésekor bejelentési, ill. nyilvántartási kötelezettségének,
ˇ a munkáltató eljárása sérti az egyenlő bánásmód követelményét,
Egyéb jogsértések esetében csak akkor szabható ki bírság, ha több munkavállalót is érint a jogsértés. Ilyennek minősül, ha
ˇ nők, fiatalkorúak foglakoztatásával,
ˇ a munkabér védelmével,
ˇ a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos jogszabály megsértésére kerül sor.
A bírság legkisebb összege harmincezer forint, legmagasabb összege húszmillió forint lehet. Ez utóbbira akkor kerülhet sor, ha három éven belül legalább egy azonos jogsértés megállapítására kerül sor.
A bírság összegének megállapításánál több szempont figyelembe vétele történik:
ˇ egy vagy több jogsértés történt-e,
ˇ a foglalkoztató vállalkozónak vagy természetes személynek minősül-e,
ˇ a jogellenes állapot időtartama,
ˇ az okozott hátrány nagysága,
ˇ a megsértett jogszabályi előírások száma és hatása,
ˇ az érintett munkavállalók száma.
Fontos szabály, hogy a munkáltató anyagi helyzete a bírság kiszabásánál nem vehető figyelembe. Annak viszony jelentősége van, hogy hány alkalmazottat foglalkoztat a munkáltató: ha a munkavállalók száma a húsz főt nem haladja meg, a munkaügyi bírság felső határa a legsúlyosabb esetben sem lehet több tízmillió forintnál. Ha a jogsértést olyan természetes személy esetében állapítják meg, aki nem egyéni vállalkozás keretében foglalkoztat, a bírság maximuma ötmillió forint lehet.
A munkaügyi ellenőrzés során kiszabott bírság, illetve a megállapított fizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Pusztainé Sümeghy Valéria
NVT tanácsadó