A monokultúra fogalmának anomáliái
A betakarítások gyakorlatilag országszerte befejeződtek, eljött a tél, itt a tervezés ideje. Aki még nem döntötte el, hogy tavasszal milyen kultúrák kerüljenek elvetésre, annak most célszerű ezzel foglalkoznia. Nyilván sok mindent mérlegel a gazdálkodó, amikor döntést hoz. Elsősorban azon növények felé hajlik az ember, amelyeknél jobb piaci lehetőségben reménykedik, e mellett komparatív előnnyel bír az adott tájon a termesztése. Szakmai elvek is vezérlik, mivel a vetésváltás előnyeit, szükségszerűségét a gazdaember nem vitatja. Az AKG intézkedésben érintett gazdálkodóknak a program és a helyes gazdálkodási gyakorlat előírásait is figyelembe kell venni a tervezés során.
Az agrár-környezetgazdálkodási programokba mintegy 1,2 millió ha szántóterület került be, azt gondolom, hogy ez is alátámasztja, miért foglalkozom e kérdéssel. Több fórumon foglalkoztunk a helyes gazdálkodási gyakorlat előírásainak értelmezésével, érveltünk az előírások mellett és ellen egyaránt. Az egyik ilyen sokat vitatott előírás a monokultúrás termesztés tilalma, mellyel gyakorlatilag a legtöbben egyetértettek. Magam is. A vetésváltás kötelezettségével egyetértek, annak hasznával számol a gazda. A vita azon folyt, hogy mit értünk a monokultúra fogalmán? Adott helyen adott növényt két évig termesztve, vagy ezt meghaladó idő esetén beszélünk monokultúráról? Természetesen a legnagyobb területen termesztett két növényünk, a búza és kukorica került a középpontba.
Kiinduási alapként citálom a helyes gazdálkodási gyakorlat rendeletének előírását: „monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében”.
Adott területen adott növény több évig történő termesztését tekintettük monokultúrának, a kukoricát 4-5 évig (egykor ennél is hosszabb ideig) termesztettük egy táblán, a rozst is hasonlóképp. A búza kétszeri termesztésénél nem alkalmaztuk a monokultúra megnevezést. A rendelet szövege nem ad pontos iránymutatást, a viták ezért is alakultak ki rögtön a program indulásakor. Ezen előírás magyarázatát kérve - az illetékes helyekről - egymásnak ellentmondó válaszokat, értelmezéseket olvashattunk és hallhattunk.
2005. augusztus 24-én az air. gov. hu honlapra Tar Ferenc neve alatt a következők kerültek fel:
„Számos kérdés érkezett a monokultúra értelmezésével kapcsolatban a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat részeként történő alkalmazás vonatkozásában. Mivel a hatályos HGGY jogszabály ezt (még) nem tartalmazza az alábbiakban, közöljük az FVM témában illetékes részlegének az értelmezését, definícióját, amely rövidesen a rendelet szövegébe is beillesztésre kerül.
Monokultúra: ugyanazon növényfaj termesztése megszakított vegetációval több éven át ugyanazon területen. Fajtacsere, okszerű növényvédelem mellett nem minősül monokultúrának és legfeljebb két évig termeszthető ugyanazon területen a kukorica, rozs, őszi búza. Több évig termeszthető a rizs. Nem minősül monokultúrának az évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, méhlegelő céljából vetett növények, zöldtrágyázás illetve energetikai hasznosítás céljából vetett növények termesztése.” Ez az információ igen gyorsan elterjedt a gazdálkodók körében. A helyes gazdálkodási gyakorlat rendeletének módosítása csak váratott magára.
Bíztunk abban, hogy a 2006. év tavaszára tervezett AKG gazdaképzésre kikristályosodik a monokultúra értelmezése. Márciusban a képzők képzésén ez be is következett, szóban az FVM illetékes szakembere egy adott növény egymás után két évben történő termesztését is monokultúraként értelmezte. Ezt a gondolatot tartalmazta az oktatói segédanyag is, melyben az e témában feltett kérdésre az FVM és MVH szakemberei válaszoltak. A KSZI honlapján az AKG gazdaképzés során felmerült kérdések és válaszok között is ezt az információt találjuk. Erre citálom a 12. kérdést és választ: „Mi számít monokultúrának? Válasz (MVH): A monokultúra a 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet alapján olyan növénytermesztési rendszer, amelyben egy adott földterületen minden évben ugyanazt a növényt termesztik. Monokultúrának számít például a két évben egymás után vetett, de eltérő hasznosítású kukorica (csemegekukorica után szemeskukorica, stb.) is.”
Mindezek ismeretében az AKG-ban érintett gazdák kötelező képzése során, a monokultúra kapcsán a hivatalos értelmezés került ismertetésre. Vagyis szankcionálva lesz a kétszer egymás után termesztett búza, kukorica és rozs is. Ugyanakkor a képzésen részt vevő gazdálkodók részére ismertetésre került az az ígéret is, hogy a HGGY feltételrendszere módosítva lesz, köztük a monokultúra és vetésváltás előírásai is. Vagyis várható, hogy a jogszabály módosulás után szankciómentesen két évig termeszthetik a búzát, kukoricát és rozst. Azóta számtalanszor kérdezik meg, hogy mikorra várhatóak a könnyítések. A kérdés költői marad.
Eljött az ősz, maradt az eredeti előírás és értelmezés. Újabb fordulatot az FVM KSZI kiadványainak megjelenése hozott. Már a tekintetben, hogy újra záporoznak a kérdések és tanácsadóként nem tudom megválaszolni azokat. A megjelentetett tanácsadói füzetek (Az ökológiai gazdálkodás és Az integrált növénytermesztés c. kiadvány) tartalmazzák a helyes gazdálkodási gyakorlat feltételrendszerét is. A feltételrendszer szakkifejezéseinek meghatározása fejezetben a második definíció a monokultúra, melyet idézek: Monokultúra: ugyanazon növényfaj termesztése megszakított vegetációval több éven át ugyanazon területen. Fajtacsere, okszerű növényvédelem mellett nem minősül monokultúrának és legfeljebb két évig termeszthető ugyanazon területen a kukorica, rozs, őszi búza. Több évig termeszthető a rizs. Nem minősül, monokultúrának az évelő kertészeti kultúrák, évelő takarmánynövények, fűmagtermesztés, méhlegelő céljából vetett növények, zöldtrágyázás illetve energetikai hasznosítás céljából vetett növények termesztése.”
A fogalom tehát kibővült a fűmagtermesztéssel, de alapvetően visszatértünk a 2005. év nyarán megfogalmazottakhoz. E fogalom könnyítéseket jelent, ebbe lehet kapaszkodni.
A fentebb említett tanácsadói füzetek elég széles körben ismertek, a gazdálkodókhoz is eljutottak. Lévén hiteles forás, így elolvasás után a termelők arra a következtetésre jutottak, illetve fognak jutni, hogy szankciómentesen tervezhetik a fogalomban szereplő növények két évig történő termesztését. A kétkedők kérdezik a tanácsadójukat, falugazdászukat, hivatali ismerősüket és kapnak egymásnak ellentmondó válaszokat, véleményeket.
A programból közel 2,5 év telt el, viszont a mai napig nem kristályosodott ki, hogy az agrár-környezetgazdálkodás intézkedésben (szakmai irányításban, ellenőrzésben) érintett hatóságok mindegyike egyformán értelmezi-e a monokultúra fogalmát. E nélkül pedig tanácsadóként hiteles tájékoztatást adni nem lehet.
Mindenképp egységes értelmezésre, egységes állásfoglalás kiadására van szükség, melyet minden érintettel ismertetnek.
Készítette:
Patarcsity Tamás