AGRÁRKÖRNYEZET GAZDÁLKODÓK
TÁPANYAG-GAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSE KÖTELEZŐ
A Nemzeti és Vidékfejlesztési Terv Agrár-környezetgazdálkodási támogatásában részesülőknek tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteniük.
A tápanyag-gazdálkodási tervet visszamenőlegesen a 2004-2005-ös gazdálkodási évre is el kell készíteni, ha a talajlabortól a gazdák, az eredményeket megkapták. A visszamenőlegesen elkészített tápanyag tervben kiszámított hatóanyag N,,P,K értékeket, kötelező az FVM minisztériumnak megküldeni. Az elkészített tápanyag-gazdálkodási terv, GN melléklete , amelyet meg kell őrizni, és ellenőrzés esetén be kell mutatni. A 2005-2006 évre elkészített tápanyag terv adatait a „Gazdálkodási Naplóba” kell rögzíteni.
A tápanyag- gazdálkodási tervet ,blokk illetve parcella szinten kell elkészíteni program teljes időtartamára.
AKG célprogramok általában ötéves, vagy ennél hosszabb futamidejűek, a program első és utolsó évében talajvizsgálat végeztetése előírás, a rendelet értelmében.
A célprogramba bepályázott területeken a program függvényében, teljes körű vagy bővített talaj vizsgálatot kell végeztetni és ez alapján minden évben tápanyag gazdálkodási tervet kell készíteni. A gazdálkodónak, a be nem pályázott parcelláin, viszont öt éven belül egyszer szűkített talajvizsgálat végeztetése kötelező. A gyepes, vizes élőhely célprogramok esetén, nem előírás a talajvizsgálat végeztetése.
A” Gazdálkodási Napló” –t minden gazdálkodási évet követően, szeptember 1. után, az előirt formátumban, szakmailag megalapozott adatokkal kitöltve, monitoringozás végett, kötelező a FVM minisztériumnak megküldeni.
Ezért szeretném röviden ismertetni az érintett gazdálkodókkal a tápanyag-gazdálkodási tervvel kapcsolatos kötelezettségük teljesítéséhez a főbb tudnivalókat, illetve a teendőket.
A pontos tápanyag-gazdálkodási terv elkészítéséhez megbízható talajlabor eredmények szükségesek, melynek feltétele a szakszerű talajmintavétel, amit vagy a talajlabor szakembere vagy a gazdálkodó is elvégezhet. A mintavétel fontos, hogy szakszerűen történjen, hiszen az így felvett mintákból határozza meg a talajlabor a minta eredményeit, melyek a tápanyag-gazdálkodási- terv alapját képezik.
Fontos, hogy az első gazdálkodási évben rögzítsük, hogy az egyes parcellákból honnan vettük fel a mintát (pl. az egyedi blokktérképen). Erre azért van szükség, hogy az utolsó gazdálkodási évben is ezen helyekről vegyünk talajmintát, hiszen az így kapott adatok csak ebben az esetben lesznek összehasonlíthatók, értékelhetők.
A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, termésnövelő anyagokat kellő időben és mennyiségben úgy kell kijuttatni, hogy a növények azt a legjobban tudják hasznosítani, illetve ezzel megakadályozzuk a talajzsarolást vagy a talaj terhelését, illetve a környezet szennyezést.
A kijuttatandó trágya meghatározásánál többek között figyelembe kell venni a tervezett (tervezhető) termésmennyiséget, minőséget, a növény tápanyagfelvételének sajátosságát, a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, öntözést, az előveteményt, stb.
Ahhoz, hogy környezetkímélő, a talaj termékenységét megőrző tápanyag-gazdálkodást folytathassunk, fontos az egyszerűsített tápanyagmérleg elkészítése évente.
Az egyszerűsített mérleg beviteli (kijuttatott hatóanyag) oldalán szerepel a nitrogén, a foszfor, illetve a kálium hatóanyag kijuttatott mennyisége (pl. műtrágyával, szerves trágyával, hígtrágyával, zöldtrágyával, bemunkált melléktermékkel bekerült hatóanyag mennyiség), míg a kivonási oldalán ugyanezen hatóanyagok elvonása szerepel, amely a betakarított fő- és melléktermékkel történik. A bevitt illetve a kivont hatóanyagok különbségéből megállapíthatjuk, hogy a talajt tápanyagban gazdagítottuk, vagy talajzsarolás történt.
Miután így kiszámoltuk a kijuttatandó hatóanyag mennyiséget, megnézzük, hogy a Rendelet, vagy a ”Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot“, illetve a ”Helyes Gazdálkodási Gyakorlat“ feltételrendszeréről szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet előírásai között nem szerepel e valamilyen nitrogén hatóanyagra vonatkozóan korlátozás. Amennyiben a tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a rendeletekben meghatározott maximális határértéket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kijuttatandó nitrogén hatóanyag mennyiségét, akkor csak a rendeletben meghatározott, kijuttatható mennyiséget szabad a termőföldre kijuttatni.
A tápanyag-gazdálkodási terv, mint azt a neve is mutatja, tervezet, amelyet azonban — figyelembe véve a rendeletekben meghatározott maximális mennyiségeket , a valós kijuttatás nem haladhat meg.
A tápanyag-gazdálkodási tervet bárki elkészítheti, aki annak tartalmi és formai követelményeit ismeri.
Akik e témában megfelelő szintű felkészültséggel nem rendelkeznek, kérjék szakember segítségét.
Nagy László agrárkörnyezet-gazdálkodási szaktanácsadó