Fontos feladatok az integrált almaültetvényekben a betakarítást követően.
A hagyományos technológiákban a betakarítás után a tápanyag utánpótlással általában befejeződött a tenyészidőszak technológiai folyamata.
Az integrált ültetvéynyekben a korábbitól lényegesen eltér a betakarítást követő munkák sora.
Ennek a teljes részletezésére most nem tudok vállalkozni csak néhány szerintem igen fontos feladatot szeretnék kiemelni a tápanyagvisszapótlás és a növényvédelem területéről.
Ai integrált ültetvényekben a program első és utolsó évében előírás a teljeskörű talajvizsgálat elvégeztetése, ajánlott a levélanalízis vizsgálatának elvégeztetése és a kapott adatok alapján évenként tápanyaggazdálkodási tervet kell készíteni.
A tápanyagvisszapótlási tervben szereplő kálium és foszfor műtrágyákat teljes mennyiségben ajánlott ősszel kijuttatni. Mivel ezek a műtrágyák nem, vagy igen kis mértékben mozognak, ezért a legjobb, ha a talajba dolgozzuk a teljes mennyiségüket. Az integrált ültetvényekben a sorközök általában fűvesítettek. A facsíkok területe az intenzív törpítő hatásu alanyok alkalmazása, azok sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt mélyen nem műnelhető. Ezért beszűkül a termelő mozgástere a tápanyag visszapótlás területén, pontosabban nem marad más lehetősége, mint a korona szegélyvonalában a talajba adagolni a műtrágyát. Ez a művelet speciális gépet igényel. Előnye, hogy a munkája során lazítja a talajt, kellő mélységre juttatja a műtrágyákat.
A gyümölcstermő növényeknél a kálium a legnagyobb mértékben szükséges makroelem, amely a termés mannyiségének és minőségének befolyásolásán kívűl nagy szerepet játszik a betegségekkel szembeni ellenállóság kialakításában is. Amerikai kutatók megállapítása szerint a tűzelhalás ellenállóság nagymértékben függ a növény kálium ellátottságától.
A nitrogén műtrágyának csak kisebb részét ajánlott ősszel kijuttatni, de mindenképpen a fagyos időszak bekövetkezése előtt.
Mivel az integrált ültetvény célprogramban nagy hangsúly esik a technológiai elemek összhangjára, ezért kifejezetten ajánlható, hogy a betakarítási időszak után a N műtrágyát a lombra, permetezéssel juttasuk ki. Ezzel a lombtrágyázással elérhetjük, hogy a levelek a lombhullás utáni időszakban könnyeben lebomlanak, nem lép fel a nitrogén hiánya miatti káros hatás.Az el nem bomlott fertőzött ép levelek áttelelésének az a következménye, hogy a levelekben háborítatlanul áttelelhet az almafavarasodás ivaros szaporítóképleteinek igen nagy tömege, amiből egyenesen következik, hogy a következő évben csapadékos tavaszi időjárás esetén igen erős varasodásfertőzésre kell számítani. Abban az esetben, ha a lomb nitrogénnel való feltöltése sikeres, márciusra a levelek szétesnek a spóra szóródás lényegesen kisebb primér fertőzést eredményez.
A nitrogén oldattal történő permetezést a Dél-Tiroli almatermesztők már hosszú ideje alkalmazák.
A betakarítást követő őszi nitrogén kijuttatás nem eredményez kedvezőtlen, a fák fagykárosodását okozó hatást, mivel ekkor már nem következik be a szövetek fellazulása és túlzott hajtásnövekedés. Ez a lombra juttatott késői nitrogén inkább a tavaszi időszakban kedvezően befolyásolja a növények indulását és segíti a fagytűrést.
Összességében a vegetáció végén adott nitrogén költsége többszörösen megtérülhet a növényvédelem területén is. Nem alakúlhat ki a szétroncsolt lebomlott levelekből erős primér varasodásfertőzés.
A fertőzött levelek ártalmatlanításának van egyéb módja is, ilyen a lomb összegyűjtése lombszívó géppel, majd komposztáljuk és visszajuttatjuk a termő területre. Ennél egyszerübb módszer, ha a lombot egy ekefogatásba gyüjtjük és földel takarjuk.
A makroelemeken kívül nem szabad megfeledkezni a mikroelemek visszapótlásáról sem, mert csak így számíthatunk folyamatosan minden évben elfogadható termésre.
A betakarítás után ajánlott a bór és cink tartalmú lombtrágyák kijuttatása.A kijuttatásra kerülő mikroelemek mennyiségének a megállapítása a talaj és levélanalízis megállapított értékeinek figyelembe vételével szakember javaslatára történjen. Ebben az időszakban lényegesen nagyobb koncentrációban alkalmazhatók az emlitett mikroelem tartalmú lombtrágyák.
Akkor járunk el helyesen, ha a mikroelem trágyákat 2-3 alkalommal juttatjuk ki. Erre azonban az időjárás kedvezőtlenre fordulása miatt nem minden évben van lehetőség.
A tápanyag utánpótlásnál legfontosabb szempont a harmonikus nyövénytáplálás megvalósítása.
Általában gondot okoz a tél beállta előtt az ültetvényekben a mezei pocok felszaporodása, különösen megnövekszik a károsító egyedszáma az ültetvényekben amikor a környező mezőgazdasági területekről a termést betakarítják és elvégzik az őszi mélyszántást.
A pockok elleni kűzdelemben nagy segitségünkre lehetnek a ragadozó madarak. A legolcsóbb és legkörnyezetbarátabb eljárás, ha a térségben élő ölyvek és rókák tartják a veszélyességi küszöb alatt a pocok létszámot. Ahhoz, hogy ez az ületvényben bekövetkezzen a gazdálkodónak is meg kell tenni a magáét. Például meg kell tenni mindent azért, hogy ezek az élő szervezetek jól érezzék magukat, minden nap kényelmesen tudják beszerezni táplálékukat. Az ölyvek esetében ezt úgy tudjuk segíteni, ha részükre ülőfákat helyezünk ki. Ezeknek a fáknak a kialakítása megközelítően sem kerül annyiba mint a csalétkes pocokírtás.
Mihályka Gyula