Kalcium pótlás fontossága és lehetőségei

 

Jelenleg még van lehetőség az alma hússzilárdságának javítására. Minden almatermesztő tisztában van azzal, hogy az alma tárolhatóságának ideje szoros kapcsolatban van a gyümölcs hússzilárdságával. Azt is sokan tudják, hogy a hússzilárdság összefüggésben van a növények kalcium tartalmával. Ezért fontos, hogy minden almatermesztő legalább az alapvetően fontos ismeretek birtokában legyen. Az alábbiakban néhány tanácsot szeretnék közre adni, hogy még a tenyészidőszak utolsó érés előtti időszakában minden termelőnek legyen módja beavatkozni a gyümölcstárolhatóság javítása érdekében. A kalcium ionok más tápelemekhez hasonlóan,   vízoldható formában a gyökereken keresztül jutnak a növény szervezetébe, majd a szállító szöveteken keresztül jutnak fel a levelekhez. Gyakran előfordul, hogy a viszonylag Ca-al jól ellátott talajokon is, már a betakarítás időszakában, egyes fajtákon megjelennek héjbarnulás ( stipikesedés) tünetei, különösen a nagyobb gyümölcsökön és azokon a fákon ahol kevés az alma. A tárolási időszakban nem csak a héjbarnult gyümölcsök száma növekszik rohamosan, hanem sok esetben az egészségesnek látszó héj alatt is széteső, barna, keserű fogyasztásra alkalmatlan gyümölcshúst talál a fogyasztó. Ezeken, a gyümölcsökön a tárolási időszak előre haladtával rövid időszakon belül megjelennek a felületi rothadás jelei is. Ez a veszteség a későbben szedett almák esetében még fokozottabban jelentkezik. A héj és húsbarnulásra nem egyformán hajlamosak a termesztett almafajtáink. Az alapvetően tárolási betegségként számon tartott jelenség megelőzésére, azonban a termesztési ciklus alatt tehetünk lépéseket. A szóban forgó jelenség annak a következménye, hogy az alma gyümölcsök húsába nem jut elég Ca mivel a gyökerek által felvett a szállító szövetek által szállított kalcium ionok, csak felfelé mozognak. Kutatók megfigyelték, hogy az egy csokorban kötődött gyümölcsökben is eltérő a Ca szint. Ezért azt ajánlják, hogy a gyümölcs ritkításkor a középső virágzatból kifejlődött gyümölcsök maradjanak a fán. Mivel az előzőekből kitűnik, hogy természetes úton nem minden gyümölcsbe kerül elég Ca, ezért szinte egyetlen lehetőséget a termesztők részére a lombtrágyázás nyújt. A probléma leküzdésére a kereskedelmi forgalomba számos készítmény található. Az áraik között jelentős az eltérés. Minden esetben az egy ha-ra szükséges mennyiségek árait ajánlatos elsőként összehasonlítani, de nem minden képen ajánlom a korábbi években már alkalmazott és jó eredményt, adó készítményt kipróbálás nélkül lecserélni egy másikra azért, hogy a ha költségen néhány forintot csökkenteni tudjunk. A Ca hiány akkor is jelentkezik, ha az ültetvényben a tápanyag utánpótlás nem követi szigorúan a harmonikus növénytáplálás szabályait. A növényvizsgálatok mindig fényt derítenek a kedvezőtől eltérő makro-elem jelenlétre az alacsony Ca tartalmú gyümölcsvizsgálatok esetén. A Ca pótlására a lombtrágyák alkalmazását, mint nagy lehetőséget jelöltem meg, abban az esetben, ha ez szakszerűen kerül végrehajtásra. A lombtrágyázással a Ca pótlást már a virágzást követően meg kell kezdeni, de igen nagy jelentőséggel bír a július - augusztusi időszakban 3-4 alkalommal kijuttatott nagyadagú lombtrágya kijuttatása is. Száraz időszak után abban az esetben, ha a betakarítási időszakot közvetlenül megelőző időszak csapadékos a Ca hiány tünetei még intenzívebben fognak megjelenni. Ezekben az esztendőkben a hiánytünetek még fokozott odafigyelés estében sem szüntethetők meg az érzékeny fajták esetén teljes mértékben. Azon ültetvényekben ahol a Ca lombtrágyázásról megfeledkezett a tulajdonos, nem lesz szüretelhető tárolásra alkalmas gyümölcs.

 

Mihályka Gyula NVT tanácsadó

 

<<vissza>>