Mustár másodvetés tapasztalatai

 

 

 

Osztrák kutatató csoport is megállapította, hogy a hagyományos gazdálkodás során a talaj szervesanyag-tartalmával és biológiai aktivitásának csökkenése, valamint a mechanikai túlterhelés a talaj keményedését és fokozott iszaposodását okozza, ha sok a csapadék. A zöldtrágyázás javítja a talaj pórusosságát a talajban élő szervezetek, a zöldtrágya növények segítségével.

 

Először mustár termesztés után kb. 2002-ben hagytuk meg az elszóródott magokból kikelt növényt. Abban az évben már a nyár már talán nem volt annyira aszályos.

 

A következő években, mivel augusztusban lekerülő gyógy-és fűszernövény termesztéssel foglalkozunk, már tudatosan alkalmaztunk mustár másod vetést, jó minőségű talajon. Ezek a növények csak úgy kelnek ki biztonságosan, ha vetés előtt és után is hengerezünk. Vegyszeres gyomirtásuk nem megoldott, vagy a nem kellő időben érkező csapadék miatt nem mindig sikeres, ezért legalább háromszori kapálás szükséges. A vetés, a kétszeri hengerezés és a taposás erősen tömöríti a talajt.

 

A mustár vetését igen egyszerűen oldottuk meg, ugyanis a nyár ezen időszakában, bérmunkában vetőgépes traktort nehéz találni. Egy T  25 A traktorra függesztett  300 kg-os műtrágyaszóróval 15 kg mag +100 nitrogén hozzáadásával elszórtuk, majd beletárcsáztuk a keveréket a talajba. Általában 80-100 cm magasra nőtt a növény. Októberben váltva forgató ekével egy menetben leszántottuk.

 

2005-ben augusztus végén sikerült a szokásos módszerrel elvetni a mustárt. Esőt nem kapott, szeptember közepén kb. 20-25 cm magas volt az állomány ,csak vegetált nem nőtt. Az ősz folyamán néhányszor kapott esőt, október végére 150-170 cm magas volt a növény. Lekaszáltunk egy négyzetméternyit, 10-12 kg volt a zöld tömeg súlya, egy hektárra vetítve ez 100 000 kg= 100 to.Ha csak 40 százaléknyi szerves anyagot feltételezünk ( 60 % nedvességet ) akkor is 40 to szerves anyag kerül a talajba. Ezt a magas növényt már előtte le kellett tárcsázni, csak utána lehetett szántani .

 

2006 évben rendkívüli időjárás volt, belvíz levonulás után rossz minőségű szikes talajon május végén tárcsázás, vetés(vetőgéppel) Güttler hengerezés után kb. 50-80 cm magas nem egyenletes állomány alakult ki augusztus végére. A vegetációs alatt egyszer kapott kb. 7 mm csapadékot.

 

Tapasztalatunk ez a leginkább költség takarékos módszer, jó minőségű talajon még az aszályos években is közepes eredmény érhető el. Saját termesztésű vetőmagunk szintén csökkenti a költségeket.

 

                                                                                       Malya Jánosné

                                                                                      NVT tanácsadó