Tarlóvetésű zöldtrágyázásról

Zöldtrágyanövények: mézontófű (facélia), fehér mustár, olajretek, őszi káposztarepce, takarmányrepce …

A zöldtrágyázást a nyáron lekerülő kultúrák után (pl. búza, árpa, repce, borsó stb.) – utónövényként – lehet tervezni.

A másodvetés esetében kritikus pont a talaj nedvességtartalma, mivel a nyári időszakban általában kevés a nedvesség, ezért a csírázás korlátozott lehet.

A javasolt technológia :

· A július végéig betakarított növények tarlóját azonnal sekélyen „hántani” kell * zöldtrágyanövény vetésének mélységéig, majd hengerrel lezárni (vízmegőrzés, vetőágy a gyomoknak és a „szemveszteségnek”). Forgatás nélküli talajelő-készítést célszerű alkalmazni, a szántást kerülni kell. A gyors munkához nagy területteljesítményű középnehéz tárcsásborona + kapcsolt gyűrűshenger ajánlott, lazább talajokon az ásóborona + henger is megfelelő. (A tarlóhántás legfeljebb deflációnak kitett homok és kotu talajokon maradhat el.) Augusztus közepén a zöldtrágyának szánt növény magjának (facélia, mustár, olajretek stb.) vetése.

· Csökkentett művelési rendszer alkalmazása: a lekerülő haszonnövény tarlóművelésével egyidejűleg kerülhet sor a direktvetésére pl.  olyan grubber alkalmazásával, amelyre egyszerű szerkezetű magtartályt szerelnek, vagy az már gyártó által szerelt (pl.: Regent Tukan FSG) szárnyas-késes grubber. Ezzel a megoldással a zöldtrágyanövények nyárvégi vetése a vetőmagköltséggel együtt sokkal olcsóbb, mint ha hagyományos eszközökkel, több menetben végeznénk a talaj-előkészítés, vetés folyamatait. /A vetés és vetőmag-felhasználás költsége együttesen nem éri el a 10.000 Ft-ot hektáronként./

/*Több oka is van annak, hogy a tarlómunkákat lehetőség szerint a betakarítás után azonnal végezzük el. Egyrészt a növény lekerülése után néhány órán keresztül van a talaj az ún. beárnyékolási érettség állapotában, ami a könnyebb munkavégzést, a kisebb rögösítést segíti, másrészt minél többet várunk a hántással, annál jobban szárad ki a talaj, annál több nedvességet veszít, és nehezebben megy végbe a beéredés. Minél szárazabb az idő, annál nagyobb a szakszerűen elvégzett tarlóhántás jelentősége a talaj nedvesség veszteségének csökkentésében. A szakszerűséghez hozzátartozik, hogy a tarlóhántást lehetőség szerint ugyanabban a menetben gyűrűshengerrel munkálják el. Természetesen abban az esetben csúszhat a tarlóhántás, ha csapadékos az időjárás, azonban ez a kalászosok vagy a repce betakarítás időszakában a hazai agroökológiai feltételek között egyre ritkábban fordul elő./

A zöldtrágyázás hazai gyakorlatának neuralgikus pontja, hogy a zöldtrágya növények alá nem adunk legalább 100-150 kg/ha műtrágyát faji sajátosságoknak megfelelő arányban. Ez esetben kicsi lesz a biomassza tömeg, és az utónövény számára csak a felvehető tápanyag „átrendeződését” oldottuk meg.

A zöldtrágya bedolgozása. A magas növésű növényeket a bedolgozás előtt hengerezni kell (a nagy zöld tömeg aláforgatásának megkönnyítése érdekében). Az eke a növény fekvésének irányában haladjon, különben eltömődik. A zöldtrágya szántásakor a talaj üreges lesz, ezért szántás után a talajt tömöríteni kell. Ezzel a zöldtrágya korhadását is meggyorsítjuk. /A zöldtrágya elbomlásásához – még pillangós esetében is – 3-4 hét szükséges. Az utónövény vetéséig a zöldtrágya lebomlásának előre kell haladnia. A zöldtrágya meszes vagy homoktalajban gyorsabban bomlik, mint vályog, agyag vagy savanyú talajban./

Témával kapcsolatos kérdések és válaszok

A monokultúrát megszakítja-e a másodnövénynek vetett zöldtrágya növény? Igen. Válasz (MVH)

 Repce utáni sűrű árvakelés másodvetésként elfogadható-e, ha később zöldtrágyaként lesz leszántva? Nem. Válasz (MVH)  Ehhez kapcsolódó vélemény: „Zöldtrágyázásnál az a véleményem, hogy kizárólag a vetett zöldtrágya, ami biztonsággal elfogadtatható és indokolt ha erről vetőmagszámlával is rendelkezik az egyszeri gazda.” Tar F.

Ha másodvetésben termesztem a repcét, akkor fővetésben a repce mikor következhet? Amennyiben másodvetésben termeszti a gazdálkodó a repcét, abban az esetben fővetésben közvetlen utána nem következhet repce.  Válasz (MVH)  Minden szakirodalom azt ajánlja, hogy fővetésű repcét csak olyan földbe szabad vetni, amin, 4-5 éven belül nem termesztettek repcét, mustárt, olajretket!

 Megtehetem-e azt, hogy a saját gazdaságomban előállított repce magját vetem el zöldtakarmánynak? . Abban az esetben vethet saját gazdaságában előállított repcemagot, ha az a repceállomány, melyből a gazdálkodó magot fog, fémzárolt vetőmag felhasználásával került elvetésre. Válasz (MVH):

Kizárólag takarmány célra nemesített repcefajta termesztése az elfogadott, vagy egyéb, például olajra nemesített fajta is?  Nem csak takarmány célra nemesített repcefajta termesztése az elfogadott, egyéb repcefajta is termeszthető zöldtrágyanövényként Válasz (MVH):

Bak, 2006. 07. 26.                                                                        Magyarné Kovács Edit

                                                                                                        NVT tanácsadó