Az ökológiai gazdálkodásról

A mezőgazdaság egyre nagyobb termelésre képes, újabb és újabb növény és állatfajtákat állít termelésbe. E magas termelési szint intenzív táplálást, egészségvédelmet igényel, ami egyre több műtrágyával, növényvédőszerrel és más, zömében szintetikus adalékanyagokkal érhető el. Ugyanakkor nő azon tudatos fogyasztók tábora is, akik ennek ellenkezőjét: természetes körülmények között nevelt és táplált növényekből és állatokból készült élelmet kívánnak fogyasztani. Ez utóbbi mellett mi magyarok sem mehetünk el szó nélkül, azaz az ökológiai, más néven biogazdálkodásnak nálunk is van létjogosultsága.

De mi is az a biogazdálkodás? Egy alapjaiban más szemlélet, mint ami a mai mezőgazdaságra általában jellemző. A növénytermesztésben nem a növényt, hanem a talajt táplálják, segítik a biológiai közösségeket a természetes egyensúly fenntartásában. Az állatokat stresszmentes, természetszerű környezetben természetes alapú takarmányokkal nevelik. Ez együttesen egészséges növényt és állatot eredményez, mely ízletes, magas biológiai értékű, vegyszermentes emberi táplálék.

Ha valakinek ezek után kedve kerekedik biogazdálkodásra, mi is a teendője?

Először is van-e tartalék tőkéje, vagy egyéb olyan bevétele, ami az első évek veszteségeit kompenzálja? Ha igen, a következő lépéseket kell tenni:

Első lépésként bejelentkezik egy akkreditált ellenőrző szervezetnél. Ebből jelenleg kettő van Magyarországon: a régebbi a Biokontroll Hungária kht, a fiatalabb a Hungária Ökogarancia kft. Mindkettő széleskörű nemzetközi elismertséggel rendelkezik, a világ minden fontos piacán elfogadják a tanúsítványukat. Bejelentkezéskor egy vaskos csomagot kap a termelő, mely a legfontosabb szabályokat tartalmazza: jogszabályok, belső szabályok, részletes adatszolgáltató, engedélyezett szerek listája stb. A részletes szakmai adatszolgáltatás kötelező az egész termelés folyamán. Legalább kettő év az átállási idő, amikor már az ökológiai gazdálkodás feltételeit betartva kell gazdálkodni, de még a termés nem számít annak. Ez alatt az idő alatt a talajból illetve az állat szervezetéből a szintetikus anyagok (műtrágya, növényvédőszer, gyógyszerek stb.) kikopnak, nincs utánpótlásuk Az átállás ideje alatt előállított termék  hagyományos ún. „konvencionális” termékként értékesíthető. Általában a harmadik évtől engedélyezik az ökológiai státuszt. Nagyon fontos a folyamatos és ellenőrizhető dokumentálás a teljes gazdaságra vonatkozóan!

Néhány alapvető előírás tájékoztatásul a teljesség igénye nélkül:

- műtrágya, szintetikus növényvédőszerek használata tilos

- kötelező vetésforgó, ötévente pillangós vetésével (ez lehet zöldtrágya is)

- csak ökológiai vetőmag használható

- a szerves trágya csak ökológiai vagy extenzív állattartásból származhat

- genetikailag módosított növények (GMO) termesztése tiltott

Az ökológiai gazdálkodásban az extenzív fajtákat részesítjük előnyben. A háziállataink közül kiválóan alkalmasak az őshonos fajtáink, amire még „őshonos támogatást” is kaphatunk a biotámogatáson felül. A növénytermesztésben ideértve a kertészeti növényeket is, azok a növényfajok- és fajták jöhetnek számításba, amelyek a talaj meglévő, természetes tápanyagkészletét jól hasznosítják, a betegségekkel szemben ellenállók, jól tűrik a kártevők rágását. A géntechnológiával előállított mesterséges növények termesztése nemcsak tiltott, de a természetes, véletlen megporzást is szigorúan szankcionálják. Egyes irodalmi adatok szerint a megporzás 10 km-en túlról is lehetséges!

Mit fogunk tapasztalni az átállás ideje alatt? Először is jelentős, 20-40% terméscsökkenést (erre utaltam, mikor az első évek veszteségét említettem), hiszen elhagytuk a műtrágyázást, a szintetikus növényvédőszereket. Ezek elmaradása a költségoldalon is jelentkezik. Később a termés kismértékben nő, ha a talaj természetes tápanyagszolgáltató képességét helyreállítottuk, és ismét élénk lesz a talajélet. Az átállás után az előállított biotermék magasabb áron értékesíthető (pl. az idén a biokukorica 135-150 Euróért értékesíthető, a konvencionális 100-110 Euróért). Sajnos a magyar biotermékeket még jelentős szállítási költség is terheli és a lánckereskedelem sem ritka.

Az Európai Unió a biotermelést jelentős összegekkel, de más módon is támogatja. A régi tagok az ún. 15-ök nemritkán 500 Euró plusztámogatást is adnak ökogazdáiknak. Nálunk a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az Agrárkörnyezetgazdálkodási Támogatásokról szóló többször módosított 150/2004 (X.12) FVM rendelet szól az ökológiai gazdálkodás támogatásáról, szántóföldi növények esetében ez átállási idő alatt 176,47-325,49 Euró, átállás után 125,49-200 Euró. További fontos kitétel, hogy a gazdaság teljes területével át kell állni, ami fejesugrás a mélyvízbe, de még nem tudom, tudok-e úszni!

A fent leírt problémák, nehézségek ellenére, aki vállalja az átállást, az egészen más szemlélettel látja ezután a világot, sokkal környezettudatosabb lesz a gondolkodása. Ez a gondolkodás és viselkedés legalább gyermekeinknek, unokáinknak élhetőbb környezetet eredményez. Pestiesen szólva ez sem semmi!

                                                                                              Jilling Tibor

                                                                                              NVT tanácsadó

                                                                                              mg-i szaktanácsadó