Tápanyag-gazdálkodás az Agrár környezetgazdálkodási programokban
Szeptembert 22-én a Georgikon Napokon vettem részt Keszthelyen a szaktanácsadói szekcióban. Fenti címmel tartottam egy előadást, melynek egy összefoglalóját szeretném itt közreadni, mert úgy éreztem több kollégát is érdekelne ez a téma. Felhívom a mindenki figyelmet, hogy az alább leírtak az én szakmai véleményemet tükrözik és nem biztos, hogy a mindenki egyetért vele.
Kiemelném a téma időszerűségét és fontosságát, mivel lassan minden gazdálkodó megkapja a talajvizsgálati eredményeit és ebből most kell tervet készíteni! Egy helyes tápanyag-gazdálkodással akár a gazdaság hatékonyságát és így gazdaságosságát is növelhetjük. Természetesen, ha ezt a gazdálkodókkal megértetjük, akkor már nem is lesz nekik olyan fájdalmas kiadás a talajvizsgálat és a terv elkészítése.
Előadásom első részében ismertettem a jogszabályi környezetet. Itt ezzel most senkit nem untatnék. Aki ezzel foglalkozik ismeri a 150/2004 (X.12) FVM rendeletet és a 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletet idevonatkozó előírásait.
Ez után pár szóban ismertettem mi történt gazdálkodóknál a program beindítása óta?:
- 2005. őszén és telén lettek megszedve a talajminták. Ekkor küldték el a laboratóriumok számára.
- 2006. tavaszán a gazdák részt vettek egy gazdaképzésen, amelynek a harmadik fejezte taglalta a tápanyag-gazdálkodást.
- Mostanra kapják meg a gazdálkodók a talajvizsgálati eredményeket.
A fentiekből látszik, hogy ahhoz képest mennyire fontos ez a téma nem sok minden történt a gyakorlatban. Pedig 2 év eltelt a programból.
Előadásom következő részében az egyes szinteken történt eseményeket értékeltem:
A legfontosabb pozitívumának a történtekben azt tartom, hogy szakmailag indokolt folyamat indult be, amely a tápanyag-gazdálkodást újra előtérbe helyezi. Ezáltal nőhet az egyes gazdaságok környezettudatos viselkedése és a gazdasági hatékonysága.
A szabályzás elég érthetetlenre sikerült. Nem domborodik ki belőle az a szakmai cél, hogy okszerű tápanyag utánpótlásra sarkaljuk a gazdálkodókat.
Hiba, hogy ugyan 5 évente szűkített aljvizsgálatot ír elő (4/2004. (I. 13.) FVM) , de nem határozza meg mely területek esetén szükséges alkalmazni. (Ha a gazdaság egész területére kell, akkor pl. tóra, nádasra is kérhetik!) Plusz a gazdák számára nem világos, hogy ezek miért is kellenek, és hogy lényegében ezek a vizsgálatok az ő érdekeiket is szolgálják.
Nem derül ki pontosan egyes területek esetén mit és hogyan kell csinálni! Különböző programok különböző előírásait, hogyan és milyen módon kell betartani?
GN vezetésével kapcsolatban is merültek fel kérdések, főleg arról hova és mit kell vezetni a naplóban. Mikor kell tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni? (Volt ahol az ellenőrzések során 5 évre előre kérték!) Vagy ugaroltatott terület esetén mi a teendő? Vagy a 2004-2005-ős gazdálkodási évre hogyan és milyen módon kell tápanyag-gazdálkodási tervet készíteni? Stb. Sok hasonló kérdés tisztázatlan még.
A HGGY előírásai túl szigorúra sikerültek ezért már tervezik a könnyítéseket. A gazdaképzésben erről kaptunk is tájékoztatást. Remélem nem csak könnyítések lesznek hanem pontosítják a szabályozást is.
A gazdaképzés mint kommunikáció a gazdálkodók felé azt szolgálta hogy világosabb képet kapjanak a gazdák mik is kell tenniük. Pozitív hogy ezzel foglalkoztak. Nagy segítség, hogy több kérdést is tisztáztak. Pl. Ki csinálhat tápanyag-gazdálkodási tervet? Milyen következménnyel jár, ha eltérünk a tervtől? Stb.
Fontosnak tartom, hogy a gazdaképzés anyaga tartalmaz egy segédletet, amely segítségével tápanyag mérleget tudunk készíteni! Ez mindenki számára nagy segítség, hisz a táblázat segítségével a betakarított termékkel elszállított hatóanyagot tudom ki számítani nem csak azt ami a szár, gyökér, levél (tehát az egész növény) plusz a termés felépítéséhez szükséges. Sajnos nem minden kultúrára készült el a táblázat. Főleg a tavaszi árpát hiányolom. Remélem mielőbb közreadják - minél több növényre - ezeket a képleteket.
A laboratóriumok nem voltak felkészülve a nagyszámú vizsgálatra ezét sokáig csúszott a vizsgálati eredmények feldolgozása. Ha pár hónap alatt sikerült volna feldolgozni ezeket, akkor már tavasszal ezen eredmények szerint lehetett volna dolgozni.
A különböző laborok különböző módon adták közre az eredményeiket. Volt amelyik ömlesztve, - ez a legrosszabb megoldás szerintem - volt amely értékelte már ezeket az eredményéket, volt amely már rögtön valamiféle tápanyag-gazdálkodási tervet is készített hozzá. Sajnos ezzel sem vált teljesen egyértelművé mit is kell tenni a gazdának hisz nem tudta milyen termésátlaghoz való a terv. (Volt olyan eredmény melyen a parcella sem volt teljesen egyértelműen behatárolható.)
Úgy érzem a utóbbi laborok a szakmai felkészültségükön túl próbáltak teljesíteni. Bár hozzá kell tennem csak három labor eredményihez sikerült hozzájutnom. Én ettől függetlenül nem tartom rossznak, hogy a laborok tápanyag-gazdálkodásban tervel is segítsék a gazdákat. De az legyen egyértelműbb, hogy melyik évre és milyen termésátlagra szól!
A szakma nem készült fel arra, hogy egy modern jól használható tápanyag-gazdálkodási terv készítő módszer legyen ami mindenki számára hozzáférhető. Sajnos ma egy több mint húsz éves módszer az ami mindenki számára elérhető. Ez a MEM-NAK módszernek nevezik és szerintem már szakmailag elavult, mert ez abban az időben készült amikor arra törekedtek, hogy a földeket tápanyaggal feltöltsük. Ma pedig a gazdasági hatékonyság lenne a cél!
Hogy a mai kor elvárásainak is meg tudjunk felelni készült egy trágyázási szaktanácsadási rendszer (MTA TAKI és a MTA MGKI szakemberei készítették), ami sajnos csak és kizárólag az Agrárkamarákon keresztül hozzáférhető. Sajnos ennek más hasonló programról nem tudok, és sajnálatosnak tartom, hogy a módszert nem publikálták szélesebb körben és mások számára nem teszik hozzáférhetővé a módszer számítási módját. Csak publikált hatékonysági mutatók alapján tudok következtetni milyen jó lenne ismerni ezt a módszert.
Én magam is próbáltam más olyan számítógépes programot találni amely olcsó és hatékonyan tudnék dolgozni sajnos csak részeredménnyel jártam. Tudomásom szerint létezik egy javított MEM-NAK -on alapuló program, de nem láttam még sajnos a programot. (Túl messze van ahol megtudtam volna nézni. Demó verziót meg nem tudnak küldeni.) Így nem tudok érdemben nyilatkozni róla.
A gazdálkodók a talajminta vétel előtt nem tájékozódtak megfelelően, hogy hogyan kell talajmintát venni. Illetve sok esetben már késve vették a talajmintákat és sokszor műtrágyázás után. Így a talajvizsgálati eredmények sokszor csalhatnak. Illetve sok gazdálkodó nem tudjam még mindig mi is az értelme a tápanyag-gazdálkodásnak. Még mindig rutin szerűen akar trágyázni, nem az eredmények alapján.
Több esetben olyan emberrel készítettek tervet aki nem ismerte annak szabályait és ráadásul rendkívül drágán készítette. (A reális ár szerintem 100-300 Ft/ha között van.)
A műtrágya forgalmazó cégek is 'ráharaptak' a témára és ők is készítenek ilyen terveket. Persze magas értékeket megadva (MÉM-NAK módszerrel). És a gazdák figyelmét nem hívták fel arra, hogy a tervezett műtrágyázási mennyiségek alatt maradva is eleget tesznek a szabályozásnak. (A tervezett mennyiségeket csak meghaladni nem szabad.)
Szeretném, ha az általam felvázolt problémák megoldásához ez a cikk is hozzájárulna. Ha az általam leírtak szakmai vitát indítanak már megérte vele foglalkoznom.
Véleményem szerinti a fennálló problémákra következő megoldások vannak:
- Az első feladat: egyértelműbb, közérthetőbb jól végrehajthatóbb szabályozás kell! Csak így várható el a gazdálkodóktól a jogkövető magatartás. Ezt a szabályozást megfelelően le kell kommunikálni a gazdák felé. Egyértelművé kell tenni, hogy az egyes parcellákon mit és hogyan kell végrehajtani, és azt hogyan fogják ellenőrizni.
- A laboroknak fel kell készülniük, hogy 1-2 hónapos határidővel kiadjanak vizsgálati eredményeket. Az eredmények legyenek közérthetőbbek! (A program lejártakor is kell ugyanekkora területre kell vizsgálati eredményeket készíteni! Ha ekkor is fél évet vagy többet kell várni az eredményekre a program értékelése igencsak megcsúszhat.)
- A tudományos élet felelőssége, hogy elkészítsen egy mindenki számára hozzáférhető, a mai kor igényit kielégítő tápanyag-gazdálkodási módszert (tápanyag mérleggel együtt), ami mindenki számára elérhető és megtanulható legyen. Akár a gazdálkodó is - ha szakmai felkészültsége lehetővé teszi - tudjon vele dolgozni.
- A szaktanácsadók dolga pedig a megfelelő korrekt tájékoztatás, és az hogy megértessék az gazdálkodókkal, hogy szakmailag ez mennyire fontos terület. Segítséget kell nyújtani a gazdálkodók számára a szabályozás betartásában. Végül, de nem utolsó sorban javaslatokat kell tenni a szabályozás módosítására.
Ignácz Zoltán
NVT tanácsadó