AZ ALMA FŐBB KÁROSÍTÓI II.
Az előző cikkben írtam az almán károsító atkákról és levéltetvekről. A viszonylag fiatal ültetvényeken azonban nagyobb kártétellel a különböző lepkefajok (Lepidoptera rend) jelentkeznek. Néhány ellenük alkalmazott rovarölő szer hat a levéltetvekre, vagy az atkákra is, így hatásukra azok populációja is a gazdasági kártétel alá szorítható.
Ebben a cikkben három molyt emelnék ki. Mindhárom szexferomon csapdával nagyon jól megfigyelhető. A csapdák a hím lepkéket fogják ragacslap segítségével. Célszerű az ültetvény nagyságától függően több csapdát kihelyezni fajonként, arányosan elhelyezve a területen. A csapdák megfelelő távolságra legyenek az ültetvény szélétől és egymástól is.
Az almamoly (Cydia pomonella)
Az almamoly az almatermesztés egyik leglényegesebb veszélyeztetője. A kárkép fő megjelenési formája a „férges”, „kukacos” gyümölcs. Az almán kisebb be- és nagyobb kifurakodási nyílások vannak. Vörösesbarnás, fekete ürülékszemcsékkel, az idősebb hernyók esetében selyemszövedékkel. A nyílások a gyümölcs különböző részein lehet (gyakorlatilag bárhol), az oldalán gyakran ott ahol a gyümölcsök összeérnek. A lárvák a gyümölcs húsába egyenes, vagy kissé hajlott járatot rág a magház irányába. A magházat gyakran a magokkal együtt kirágja. Mind a járatban, mind a magházban megtalálhatóak az ürülékszemcsék. Ez a kártétel június közepe után várható.
Az almamoly testhossza 9-12 mm, tehát viszonylag nagyobb méretű az alma más kártevőivel szemben. Nyugalmi állapotban a szárnyak tetőszerűen helyezkednek el. Elülső szárnyai szürkésbarnásak, harántcsíkoltak, csúcsukon egy-egy bronzszínű folt (tükörfolt) látható.
Hazánkban évente két nemzedéke fejlődik. A lárvák öt fejlődési fokozaton mennek keresztül. A kifejlett lárvák telelnek át a fák kéregrepedéseiben, majd tavasszal bábozódnak. Az első nemzedék rajzása évjárattól függően április végén vagy május elején kezdődik, május közepén, június elején tetőződik. A második nemzedék repülése július első felétől várható. A lepkék rajzása július végén, augusztus elején tömeges, és szeptember közepéig elhúzódhat. A két nemzedék rajzása sokszor egybefolyhat. A lepkék főleg az alkonyi és éjjeli órákban repülnek. A nőstények a tojásokat elsősorban a gyümölcsre, illetve a levelekre rakják, legtöbbször egyesével vagy szórványos csoportokba.
Szaporodási ciklusa nagymértékben függ a környezeti viszonyoktól pl.fotoperiódus- viszonyoktól, az alma fajtájától, és az egyéb időjárási körülményektől is.
A szárazabb évjárat és az enyhébb tél kedvez a felszaporodásának (az eddigi tél kedvez az áttelelésének). A számára kedvező két évjárat esetén a második évben már az első nemzedék is nagy egyedszámban jelentkezhet. Ezért nagyon fontos az első védekezést sikeresen elvégezni, mert az kihat a későbbi védekezések sikerére is. Gyümölcsritkításnál az érintkező gyümölcsöket célszerű eltávolítani, mert ezzel valamelyest akadályozható a lárvák átjutása egyik gyümölcsből a másikba.
A lepke kikelése a bábból a nappali órákra esik és estére röppképes és egy nap múlva szaporodásképes. A kikelés kezdetén a hímek vannak többségben, később azonban a nőstények száma lesz nagyobb.
Az első hernyók kelése általában a rajzás kezdete után három héttel, tömeges kelése a rajzáscsúcsot követő 10-14. napon várható. Az inszekticides kezelést a szexferomon csapdás előrejelzés alapján a rajzás csúcsot követő 4-6 napon végezzük el, mert akkorra a fiatal lárvák már nagy egyedszámban vannak jelen.
Almalevél- aknázómoly (Lithocolletis blancardella)
A leveleken károsító egyik legfontosabb aknázó moly. A sátoraknás molyok családjába tartozik
Az imágó 4-5 mm hosszú fémesen csillogó arany-barna színű. Az első szárnyán az elülső szegély felől 4, míg a hátsó szegély felől 3 ék alakú folt nyúlik a belső tér felé.
A lárvák ún.
sátoraknákat készítenek, amelyek ellipszis alakúak és többnyire erek által
határoltak.. Az aknák először a levél fonákán vehetők észre, ahol az epidermisz
fakózöld lesz és felhólyagosodik. Később a fonáki rész ráncos lesz és a levél
felszíne felé kiöblösödik, mivel a hernyó az epidermisz alatt található
parenchimát fogyasztja el. A bőrszövet sértetlen marad. A lárva ürüléke egy
csomóban megtalálható az akna végében.
Nagymértékű felszaporodása esetén előfordulhat, hogy levelenként akár 8-10 akna is megtalálható. Erős fertőzés esetén korai levélhullás, sőt augusztus végére majdnem teljes lombhullás is bekövetkezhet. Az lobfelület jelentős csökkenésének hatására a fa élettani folyamatai lelassulnak, csökken a virágkezdemények kialakulása, nagymértékben megnőhet a fa fagyérzékenysége is.
Az almalevél- aknázómoly báb alakban az aknában telel át a lehullott levelekben. Hazánkban 3 nemzedéke lehet, de számára kedvező időjárási feltételek mellett (meleg, hosszú nyár és enyhe ősz) egy részleges 4. nemzedéke is kialakulhat.
A tavaszi időjárástól függően az első nemzedék rajzása április- májusban, a második nemzedéké június-júliusban, a harmadiké pedig július közepétől szeptember végéig történhet. A nyári nemzedékek rajzása gyakran összemosódik. A lepkék a kirepülést követően néhány napon belül párosodnak. A tojásaikat a nőstények egyesével a levelek fonákjára rakják. A petékből 7-14 nap múlva kelnek ki a lárvák, amik azonnal berágják magukat a levélbe. A faj számára száraz meleg idő a kedvező, ilyenkor kifejlődéséhez 18-24 nap szükséges. Hűvös, csapadékos időjárás esetén 22-32 nap alatt fejlődnek ki. A 3-4. nemzedék bábjai telelnek át.
Maga rajzás nem jár jelentős kártétellel, a védekezés szempontjából érdemes megvárni a hernyók tömeges kelését. A feromonos csapdák nagyon jól fogják ezt a fajt, így a rajzáscsúcshoz lehet igazítani a védekezés időpontját.
Az almalevél- aknázómoly legismertebb parazitái a fürkész darazsak, és jelentős mértékben gyéríthetik a kártevőt. Ezért fontos a parazitáinak a megfigyelése is pl. sárgatál segítségével. A védekezést a lepke rajzásához kell igazítani. A gazdaállat és a parazitáinak rajzásdinamikája eltér egymástól ezért lehetővé válik a védekezés a paraziták károsítása nélkül is. Erre az integrált technológiában különösen oda kell figyelni.
Lombosfa- fehérmoly (Leucoptera malifoliella)
A harmadik moly amivel foglalkozom ebben a cikkben a lombosfa- fehérmoly. A fehérszárnyú molyok családjába tartozik. A lárvák aknázó életmódot folytatnak. Ún. foltaknákat készítenek, amelyek eleinte alig láthatóak, majd később egyre nagyobbodnak míg végül 10-18 mm átmérőjűn kissé hosszúkás vagy kör alakúak lesznek. A hernyó ürüléke az aknában csigavonalban helyezkedik el. 4 lárvastádiuma van. A hernyók az aknán kívül bábozódnak feltűnő fehér gubóban. Ezek a fehér bábgubók megtalálhatóak a fa fás részein kívül a leveleken és a termés csésze- és kocsányrészein is, jelentősen rontva a gyümölcs piaci értékét.
Nagymértékű felszaporodása esetén a hernyók jelentős lombfelület pusztulást idéznek elő, mert levelenként ilyen esetben 15-20 akna is előfordulhat.
Változó nemzedékű faj. Időjárási viszonyoktól függően általában 2 vagy 3 nemzedéke fejlődik ki hazánkban. Bábállapotban, sűrű fehér gubóban telel át többnyire a gyümölcsfa fás részeinek védettebb részén.
Az imágó 2,5-3,2 mm hosszú. Elülső szárnyának alapszíne is ezüstszürke, csúcsa felső szegélyén 2 sárga általában téglalap alakú mező van, amelyek közt 3 fehér háromszög alakú folt helyezkedik el. Alattuk a belső szegélyen egy viszonylag nagyobb ezüstszínű tökörfolt található fekete szegéllyel.
Egy nemzedék kifejlődéséhez 18ºC-on 18 nap, 23ºC-on 13 nap szükséges. A már kifejlett hernyó az akna szélén egy hasítékot képez és ezen át távozik. Egy vékony selyemszálon addig himbálózik, amíg nem talál egy alkalmas helyet a bebábozódásra. E célra a nyári nemzedékek általában a leveleket választják, míg a telelésre készülők a fás részeket.
Elszaporodásának kedvez a meleg száraz nyár és a hosszú ősz. Az előre jelzett éghajlat változás kedvezhet a nagyobb mértékű felszaporodásának.
Parazitáinak kipusztulása szintén elősegíti felszaporodását, míg azok megkímélése jelentős csökkenést idéz elő számukban.
A vegyszeres védekezésnél elsősorban a lepke rajzását kell figyelembe venni, ami szexferomon csapdás módszerrel jól követhető. Érdemes olyan szelektív készítményeket választani amelyek a parazitáit nem pusztítják el. Olyan esetben, ha rajzása a virágzás környékére esne méhkímélő technológiát kell alkalmazni.
Dani Viktória NVT tanácsadó