Dokumentum

A jogszabály mai napon hatályos állapota

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

A Kormány - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (1) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el.

1. § A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

2. § A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is.

3. § A rendelet alkalmazásában

a) iszapok: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből származó iszapok és a települési folyékony hulladékok;

b) kezelt iszapok: biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel, tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken (a továbbiakban: szennyvíziszap);

c) szennyvíz: az a) pont szerinti szennyvíztisztító művekben, a szennyvíz szennyező anyagainak eltávolítása, illetve lebontása után keletkező, e rendelet előírásainak megfelelő szennyezőanyag tartalmú víz;

d) nyersiszap: a szennyvíztisztító művekben kizárólag mechanikai tisztítás során, az előülepítőben keletkező, kezelés nélkül nyert iszap;

e) mezőgazdasági terület: az a külterületi földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét és legelő művelési ágban tartanak nyilván;

f) gyűjtő tároló: megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolóhely, amelyet mezőgazdasági művelés alól kivont területen a kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására szolgáló terület közelében alakítanak ki, és a kijuttatás előtti, a hatósági engedélyben meghatározott időtartamú tárolást szolgálják;

g) ökológiai gazdálkodás: a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításával kapcsolatos gazdálkodás a 140/1999. (IX. 3.) Korm. rendelet előírásai alapján;

h) mezőgazdasági felhasználás: olyan tevékenység, ami szennyvíznek, szennyvíziszapnak mezőgazdasági terület talajára történő kijuttatását, illetve bedolgozását célozza;

i) engedélyes: a 4. § szerinti hatósági engedéllyel rendelkező földhasználó vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetője.

4. § (1) A mezőgazdasági területen csak a 3. § b) pontja szerint kezelt szennyvíziszap és c) pontja szerint tisztított szennyvíz használható fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit talajtani szakvélemény alapján az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) engedélyez, amennyiben a kérelem megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek. Az engedélyezési eljárás során a talajvédelmi hatóság a talajtani szakvélemény megküldésével kéri a közegészségügyi, állat-egészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság, valamint a települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat jegyzőjének hozzájárulását.

(3) A (2) bekezdés szerint érintett szakhatóságok hozzájárulásukat a külön jogszabályban meghatározott talajtani szakvélemény ismeretében adják. A jegyző hozzájárulását adja a hatósági engedély kiadásához, ha a tevékenység a település feladataival összhangban van.

(4) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása adott mezőgazdasági területre legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető.

(5) A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz vagy szennyvíziszap kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. Ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, akkor a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges.

5. § (1) A földhasználónak, illetve a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetőjének a 4. § szerinti engedély kiadása iránti kérelmet a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználására tervezett mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell benyújtani az alábbiak szerint.

(2) A kérelem tartalmi követelményei:

a) a földhasználó neve, címe, a felhasználásra tervezett földterületének helyrajzi száma és területe,

b) a földhasználó hozzájárulása - ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, a földtulajdonos hozzájárulása is - szükséges ahhoz, hogy az a) pont szerinti földterületen a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetője, illetve megbízottja a szennyvíz, szennyvíziszap tervezett kijuttatását végezze,

c) a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetője vagy megbízottja neve (címe, székhelye, telephelye).

(3) A kérelemhez mellékelni kell az első kijuttatást megelőző, a 6. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatokra alapozott talajtani szakvéleményt 5 példányban.

6. § (1) A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajtani szakvélemény elkészítéséhez

a) a tervezett mezőgazdasági terület talajának és talajvizének az 1. számú mellékletben feltüntetett tulajdonságait,

b) a mezőgazdasági felhasználás előtt a kijuttatandó szennyvíznek vagy szennyvíziszapnak a 2. számú mellékletben foglalt jellemzőit

kell meghatározni.

(2) A talajvédelmi hatóság a talaj, a talajvíz, a szennyvíz, illetve a szennyvíziszap vizsgálatát a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott jellemzőkre is kiterjesztheti az abban foglalt (B) szennyezettségi határértéknek megfelelő egyedi határérték megállapításával.

(3) Egyes mutatók (állati-növényi zsiradék, összes alifás szénhidrogén, policiklusos aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek) 2. számú melléklet szerinti vizsgálatától az érintett szakhatóság eltekinthet, ha külön vizsgálat nélkül is nyilvánvaló, hogy a felhasználandó szennyvíz, szennyvíziszap ezeket az anyagokat nem tartalmazhatja.

7. § (1) Az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt vizsgálatokat és mintavételt - ha erre szabvány vonatkozik - az abban meghatározott eljárások szerint kell végrehajtani.

(2) A vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott szabvány megnevezését és számát, ennek hiányában az alkalmazott eljárásról leírást kell csatolni.

(3) A szennyvíz, szennyvíziszap mintavételét, valamint a 6. §-ban előírt vizsgálatokat csak a mintavételre, illetve a vizsgálatokra akkreditált laboratóriumok végezhetik el.

8. § (1) Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel.

(2) Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki. Amennyiben a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával összefüggő munkafolyamatok szervezése ezt indokolja, a 3. § f) pontja szerinti, hatóságilag engedélyezett gyűjtőtároló létesíthető.

(3) A szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni, vagy felszíni kijuttatás esetén szikkadás után haladéktalanul be kell dolgozni.

9. § (1) Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben.

(2) Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges.

(3) Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel.

(4) A talaj szennyvízzel történő öntözése megengedhető a (3) bekezdésben foglaltak esetében a vegetációs időn belül is, de a kijuttatás befejezésétől a betakarításig legalább három hét várakozási időt kell betartani.

10. § (1) Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely

a) a 3. számú mellékletben közölt értékeket, illetve a 6. § (2) bekezdése szerinti egyedi határértéket meghaladóan tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és károsanyagokat,

b) pH-értéke 5,5-nél alacsonyabb,

c) szélsőséges mechanikai összetételű, azaz durva homok (a leiszapolható rész kisebb, mint 10 százalék) vagy nehéz agyag (a leiszapolható rész nagyobb, mint 80 százalék),

d) termőrétegének vastagsága 60 centiméternél kevesebb,

e) talajvizének évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb, és a talajvízszint legmagasabb átlaga (a mértékadóan magas talajvízállások 5 éves átlagára vonatkoztatva) nem éri el a 100 centimétert,

f) felszíne fagyott, hóval borított (felszíni kijuttatás esetén), továbbá

g) vízzel telített.

(2) Ha a talaj pH-értéke 5,5-6,2 közötti, a felhasználás csak meszezés egyidejű alkalmazásával lehetséges.

(3) A 6 százaléknál nagyobb lejtésű területen szennyvíz, illetve folyékony szennyvíziszap felhasználása tilos. Víztelenített szennyvíziszapot (ha szárazanyag tartalma több mint 25 százalék) csak 12 százaléknál kisebb lejtésű területen lehet felhasználni.

11. § Tilos a szennyvíz vagy szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, ha azokban a mérgező (toxikus) elemek vagy károsanyagok koncentrációja meghaladja a 4-5. számú mellékletekben közölt határértékeket.

12. § (1) Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása védett természeti területen, továbbá azon a földrészleten, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak.

(2) Tilos a szennyvíziszap felhasználása a rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen.

(3) A felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott parti sávjában és hullámterében, árvíz és belvíz, valamint a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken szennyvíz és szennyvíziszap nem használható fel.

(4) Az ivóvízbázisok védőterületén a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésének külön jogszabályban - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben - megállapított szabályait e rendeletben foglalt előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(5) Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása azokon a karsztos területeken, ahol a felszínen vagy 10 méteren belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

(6) Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén háromszáz méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől, valamint a lakóépülettől. A szennyvíziszap felszíni kijuttatása esetén a közegészségügyi hatóság a 4. § (2) bekezdése szerinti szakhatósági hozzájárulásában ezt a védőtávolságot legfeljebb a kétszeresére növelheti. Ha a felhasználásra kijelölt mezőgazdasági terület olyan földterülettel érintkezik, ahol e rendelet szerint tilos szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, a háromszáz méter védőtávolságot szintén be kell tartani.

13. § (1) A felhasználható szennyvíz és a folyékony szennyvíziszap mennyiségét elsősorban a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a vízháztartási mérleg, a szennyvíz és a folyékony szennyvíziszap mérgező (toxikus) elem és károsanyag-, valamint tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt növény víz- és tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye alapján kell meghatározni.

(2) A felhasználás módját, gyakoriságát, a felhasználható szennyvíz, valamint a szennyvízzel kiadható mérgező (toxikus) elemek és károsanyagok mennyiségét a talaj legfeljebb 25 cm-es művelési mélységére elvégzett terhelhetőségi számítások alapján a talajtani szakvéleményben kell rögzíteni.

(3) A felhasználható szennyvíziszap mennyiségét az abban levő nitrogén, mérgező (toxikus) elem és károsanyag-tartalom alapján kell meghatározni a talaj tápelem-ellátottsága, valamint a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye figyelembevételével.

(4) A felhasználás módját, a felhasználható szennyvíziszap mennyiséget, az azzal kiadható tápanyagok, mérgező (toxikus) elemek és károsanyagok mennyiségét a (2) bekezdésben meghatározott számítások alapján a talajtani szakvéleményben kell meghatározni.

(5) A szennyvíz, illetve szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne eredményezzen a talajban és a felszín alatti vízben az R.-ben meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.

14. § (1) A mezőgazdasági területre évente, hektáronként kijuttatható mérgező (toxikus) elemek és károsanyagok mennyisége nem haladhatja meg a 6. számú mellékletben meghatározott értékeket.

(2) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet alapján nitrátérzékenynek minősülő mezőgazdasági területre a szennyvízzel, illetve szennyvíziszappal kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg évente a 170 kg/ha értéket. Ha az adott területen a szennyvíziszap kijuttatásának évében még szervestrágyázást is végeznek, a szennyvíziszappal és a szervestrágyával évente kijuttatott nitrogén együttes mennyisége nem lehet több mint 170 kg/ha.

15. § (1) A talajvédelmi hatósági engedély alapján a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetője vagy megbízottja köteles a szennyvíz vagy szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kiállítani.

(2) A bizonylat mintáját a 7. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizonylathoz csatolni kell a felhasználásra kerülő szennyvízből vagy szennyvíziszapból a kijuttatási időszak előtti, a 18. § (3) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálat eredményeit.

16. § (1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetője köteles nyilvántartást vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, illetve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról.

(2) Az engedélyes a szennyvíz, illetve a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles - a talaj várható terhelésének számszerű adatairól, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról - értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét helyrajzi száma és területe megjelölésével.

17. § (1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetője minden év március 31-éig köteles a talajvédelmi hatóságnak - az engedélyben foglaltakra hivatkozással - megküldeni az előző évi tevékenységére vonatkozó adatokat a következők szerint:

a) a keletkezett és a mezőgazdasági felhasználásra átadott szennyvíz, illetve szennyvíziszap mennyiségét (köbméterben, illetve szárazanyag tonnában kifejezve),

b) a szennyvíz, szennyvíziszap kezelésének módját,

c) a szennyvíz, szennyvíziszap összetételét és minőségi jellemzőit a 2. számú mellékletben meghatározott paraméterek szerint,

d) a szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatásának helyét (a földterület helyrajzi száma, területe, a termesztett növény stb. megnevezése).

(2) Az engedélyező talajvédelmi hatóság a megküldött jelentések alapján összesítést készít, és azt minden év május 31-éig, továbbítja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, valamint az illetékes környezetvédelmi hatóságnak.

18. § (1) A talajvédelmi hatósági engedély megújítható, ha az engedélyes az érintett mezőgazdasági terület talaját, valamint a talajvizet ismételten megvizsgáltatja az 1. számú mellékletben meghatározott jellemzők szerint. E vizsgálat nem vonatkozik a talaj hosszú időtartam alatt sem változó vízgazdálkodási jellemzőire (mechanikai összetételre és pF-sorra).

(2) A talajvédelmi hatósági engedély meghosszabbítása iránti kérelemhez az 5. § (3) bekezdés b) pontjában felsorolt szakhatóságok hozzájárulását mellékelni kell.

(3) A szennyvíztisztító mű üzemeltetője a mezőgazdasági felhasználásra kerülő szennyvízből és a szennyvíziszapból legalább hathavonta, de minden kijuttatási időszak előtt köteles megvizsgáltatni a 2. számú mellékletben meghatározott jellemzőket.

(4) A szennyvíz vagy szennyvíziszap minőségének kedvezőtlen változása esetén a talajvédelmi hatóság elrendelheti hat hónapnál rövidebb időtartamon belül is vizsgálatok elvégzését.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott ellenőrzések eredményéről a vizsgálati adatok megküldésével tájékoztatni kell a talajvédelmi hatóságot.

19. § (1) Ha a talajvédelmi hatóság az ellenőrzései során észleli, hogy az engedélytől eltérő tevékenységet folytatnak, és ezzel a mezőgazdasági terület veszélyeztetése következhet be, előzetes felszólítást követően korlátozza vagy felfüggeszti a tevékenység folytatását. A talajvédelmi hatóság elrendelheti új vizsgálat végzését, és ettől függően dönt a korlátozás feloldásáról, illetve a tevékenység folytatásáról.

(2) A talajvédelmi hatóság megtiltja a tevékenység folytatását, elrendeli a szennyezőforrások felszámolását a szennyvíz, szennyvíziszap 4-5. számú mellékletben előírt határértékeinek túllépése esetén, továbbá ha megállapítja, hogy a felhasználás engedély nélkül történt.

(3) A talajvédelmi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot, ha talaj vagy talajvíz szennyezettségi szintje meghaladja az R.-ben foglalt (B) szennyezettségi határértéket.

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a talajvédelmi hatósághoz 2001. július 1. napját követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 86/278/EGK irányelve a környezet, és különösen a talaj védelméről a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatban.

1. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának megkezdéséhez szükséges talaj- és vízvizsgálatok

Vizsgálandó paraméter Szennyvíz,
folyékony
szennyvíziszap Szennyvíziszap Vizsgálati szabvány

Talajból:

pH (H₂O) + + MSZ-08-0206-2:1978.

Humusztartalom H% + + MSZ-08-0210:1977.

Összes karbonát tartalom CaCO₃ + + MSZ-08-0206-2:1978.

Összes vízoldható sótartalom + + MSZ-08-0206-2:1978.

Mechanikai összetétel o o MSZ-08-0205:1978.

Térfogattömeg o - MSZ-08-0205:1978.

pF-sor* o - MSZ-08-0205:1978.

Kicserélhető kationok o o MSZ-08-0214-2:1978.

Toxikuselem tartalom (As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Se, Zn) X X MSZ-21470-50:1998.

Talajtoxicitás-vizsgálat (Azotobacter agile teszt) X^I X^I MSZ-21978-30:1985.

Felvehető tápanyagtartalom P₂O₅, K₂O, Mg, NO₃-NO₂, X X MSZ-20135:1999.

Aktuális talajvízszint meghatározása 5 m-ig + +

Talajvízből:
pH, EC, KOI, Ca⁺⁺, Mg⁺⁺, Na⁺, K⁺, NH₄+
CO₃-, HCO₃-, Cl^-, SO₄-,
NO₃-, NO₂-, toxikus elemek, ∑PAH**, ∑PCB**, TPH** X^II X^II Lásd 2. számú melléklet szennyvíz vizsgálati módszerek; a toxikus elemek vizsgálata:
MSZ-1484-3:1998.

+ Legalább 10 ha-ként 150 cm mélységig feltárt talajszelvény genetikai szintjeiből vett mintákból kell meghatározni.

o Legalább 50 ha-ként, jellemző fizikai, vízgazdálkodási, kémiai tulajdonságú talajfoltokban feltárt talajszelvények genetikai szintjeiből vett talajmintákból kell meghatározni.

X Maximum 5 ha-ként kialakított mintatereken 25 leszúrásból átlagmintát kell képezni 0-25 cm-es talajrétegből, melyekből a jelzett paraméterek vizsgálandók. Injektálás esetén 5 ha-ként 25-60 cm-es talajrétegből is átlagmintát kell venni.

X^I A fenti módon képzett átlagminták 0-25 cm-es szintjéből vett talajmintákból kell meghatározni.

X^II Amennyiben a talajvíz 5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként egy vízmintát, ha a talajvíz 3-1,5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként két vízmintát kell venni.

* A talaj vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző méréssorozat.

** Meghatározásuk előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető.

2. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvíz, szennyvíziszap vizsgálandó komponensei mezőgazdasági felhasználás előtt

Vizsgálandó paraméter Szenny-
víz Szenny-
víziszap Vizsgálati szabvány

szennyvíz szennyvíziszap

pH + + MSZ-260-4:1971 MSZ-318-4:1979
EN 12176:1998

Elektromos vezetőképesség (sótartalom) + - MSZ-448-32:1977
MSZ EN 27888:1998 -

Összes szárazanyag + + MSZ-260-3:1973 MSZ-318-3:1979

Összes szervesanyag + + MSZ-260-3:1973 MSZ-318-3:1979

Összes oldott anyag/oldott ásványi anyag + - MSZ-260-3:1973 MSZ-1484-3:1998 -

Ca⁺⁺, Mg⁺⁺, Na⁺, K⁺ + - kiegészítő listán (1) -

CO3^{- -}, HCO3^-, Cl^-SO4^{- -}, NO3^-, NO2^- + - kiegészítő listán (2) -

KOI + - MSZ-260-16:1982
MSZ ISO 6060:1991 -

Összes N + + MSZ-260-12:1987
MSZ EN 25663:1998 MSZ-318-18:1981

NH4-N + - MSZ-260-9:1988
MSZ EN ISO 11732:1999 -

Összes foszfor (P2O5) + + MSZ-260-20:1988 MSZ-1484-3:1998
MSZ EN 1189:1998
ISO 11885:1996 MSZ-318-19:1981

Összes kálium (K2O) + + MSZ-1484-3:1998 MSZ-318-8:1986

Pb, Cd, Co, Cr, Cu, Mo, Ni, Hg, Se, Zn, As +
kivéve: Se + MSZ-1484-3:1998,
MSZ 260-32:1989
MSZ EN ISO 11969:1998 MSZ-21470-50:1998
és kiegészítő listán (3)

Fe, Al, Mn, B, Ba + - MSZ-1484-3:1998 -

Cr^III, Cr^VI + + MSZ-260-32:1989 MSZ-21470-50:1998

Anionos felületaktív anyag + - MSZ EN 903:1998
MSZ-260-47:1983 -

Állati-növényi zsiradék (szerves oldószer extrakt) + + MSZ-260-22:1974 MSZ-318-6:1979

Összes alifás szén-hidrogén (TPH) + + MSZ 1484-7 MSZ 21470:94

Policiklusos aromás szénhidrogének
(∑PAH) + + MSZ 21978-90:1999
MSZ 1484-6 MSZ 21978-90:1999
MSZ 21470:84

Poliklórozott bifenilek
(∑PCB) + + MSZ 1484-11 MSZ 21470:98

Fekál coli és fekál streptococcus - + - MSZ 318-27:1986

Kiegészítő szabványlista:

(1)

K⁺ és Na⁺: MSZ 260-38:1988

Ca⁺⁺ és Mg⁺⁺: MSZ 260-52:1989

Ca⁺⁺: MSZ 260-51:1988

Mg⁺⁺: MSZ 260-36:1987

K⁺, Na⁺, Ca⁺⁺, Mg⁺⁺ MSZ 1484-3:1998

(2)

HCO3^-, CO3^{- -} (karbonátlúgosság): MSZ EN ISO 9963-:1998

NO2^-, NO3^-, SO4^{- -}, Cl^-: MSZ EN ISO 10304-1:1998

NO2^-, NO3^- egyenként és összesen: MSZ EN ISO 13395:1999
MSZ EN 26777:1998

iononkénti meghatározás szabványai:

NO2^-: MSZ 260-10:1985

NO3^-: MSZ 260-11:1971

Cl^-: MSZ 260-6:1977

SO4^{- -}: MSZ 260-7:1987
MSZ ISO 9280:1998

(3)

Ni: MSZ 318-7:1983

Pb: MSZ 318-10:1985

Cr: MSZ 318-11:1983

Cu: MSZ 318-15:1987

Zn: MSZ 318-20:1983

Cd: MSZ 318-21:1983

Co: MSZ 318-23:1984

Hg: MSZ 318-24:1984

Mo: MSZ 318-25:1984

As: MSZ 318-28:1992

Átlagmintavétel

1. Az 5. § (1) bekezdése szerinti kérelem beszerzéséhez a reprezentatív vizsgálati eredmény érdekében szúrópróbaszerűen kiválasztott napon, a technológia ismerete alapján meghatározott különböző időpontokban egész napos mintavétel során kell 5 db részmintát venni, majd ezek homogenizálása után 2 db párhuzamos - egyenként 2 liter vagy 2 kg - mintát kell a laboratóriumi vizsgálatra képezni. Az ilyen módon végrehajtott mintavételt legalább három napon meg kell ismételni.

2. A 18. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzéshez a mezőgazdasági felhasználásra előkészített szennyvízből, illetve szennyvíziszapból kell legalább 5 részmintából homogenizált reprezentatív átlagmintát képezni, majd ebből 2 db párhuzamos - egyenként 2 liter vagy 2 kg - mintát a laboratóriumi vizsgálatra előkészíteni.

3. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Mérgező elemek és károsanyagok megengedhető koncentrációja talajokban

Paraméter Határérték
mg/kg sza.

As 15

Cd 1

Co 30

∑Cr 75

Cr^VI 1,0

Cu 75

Hg 0,5

Mo 7

Ni 40

Pb 100

Se 1

Zn 200

∑PAH 1

∑PCB 0,1

TPH 100

4. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvízben megengedhető mérgező elemek és károsanyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

Paraméter Határérték
mg/l

Al 10,0

As 0,2

B 0,7

Ba 4,0

Cd 0,02

Co 0,05

∑Cr 2,5

Cr^VI 0,5

Cu 2,0

Fe 20,0

Hg 0,01

Mn 5,0

Mo 0,02

Ni 1,0

Pb 1,0

Zn 5,0

Cl^- 150

Állati és növényi eredetű zsiradék (szerves oldószer extrakt) 200

ANA detergens 30

∑PAH 1,0 mg/kg sz.a.

∑PCB 0,1 mg/kg sz.a.

TPH 30

5. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Szennyvíziszapban megengedett mérgező elemek és károsanyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

Paraméter Határérték
mg/kg sza.

As 75

Cd 10

Co 50

∑Cr 1000

Cr^VI 1

Cu 1000

Hg 10

Mo 20

Ni 200

Pb 750

Se 100

Zn 2500

∑PAH 10

∑PCB 1

TPH 4000

6. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Mezőgazdasági területre szennyvízzel és szennyvíziszappal évente kijuttatható mérgező elemek és károsanyagok mennyisége

Paraméter Határérték
kg/ha/év

As 0,5

Cd 0,15

Co 0,5

∑Cr 10

Cu 10

Hg 0,1

Mo 0,2

Ni 2,0

Pb 10

Se 1,0

Zn 30

∑PAH 0,1

∑PCB 0,05

TPH 40

7. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Minta

Szennyvíz, szennyvíziszap átadás-átvételi bizonylat

A bizonylat sorszáma: ................

1. A szennyvíztisztító mű üzemeltetőjének neve (cége), címe, (székhelye), telefonszáma: .......

...................................................................................................................................................

2. A szennyvíztisztító mű telephelyének címe, telefonszáma: .....................................................

...................................................................................................................................................

3. A kijuttatással megbízott neve, címe, (székhelye), telefonszáma: ...........................................

...................................................................................................................................................

4. A szennyvizet, szennyvíziszapot fogadó földhasználó neve, címe, telefonszáma:

...................................................................................................................................................

5. A kijuttatásra kijelölt termőföld helyrajzi száma, művelési ága, területe (ha): .......................

...................................................................................................................................................

6. A felhasznált anyag mennyisége: ......................................................................... m³ vagy ..................................................................................................................... tonna szárazanyag

...................................................................................................................................................

Kelt: ...............................................................................................

................................................................ ................................................................

átadó átvevő földhasználó

A bizonylat egy-egy példányát kapja és tíz évig megőrzi:

1. Földhasználó.

2. Szennyvíztisztító mű üzemeltetője.

3. A kijuttatással megbízott.

8. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez